Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
meg. A károsodás veszélye mindaddig fennáll, amíg a rizs levelei fel nem egyenesednek. Tekintve, hogy a rizsszúnyog lárvái a levelek fonákán károsítanak, nehezen vehetők észre. Ha nem vagyunk figyelmesek, csak a kártétel után szerezhetünk tudomást a rizsszúnyog jelenlétéről. Védekezés. Az aknázó rizslégy elleni megelőző védekezés e kártevő ellen is eredményes lehet. A közvetlen védekezés megegyezik a tollas árvaszúnyog elleni védekezéssel. Betegségek Járványos bámulás („Bruzone”). Okozója a Piricularia oryzae nevű fakultatív parazita gomba, mely a rizs levélzetén, szárcsomóin és bugáin helyi fertőzést vált ki. A betegség a tenyészidő második felében a levélzetről indul ki, ahol megnyúlt, több cm hosszúságot is elérő orsó alakú, szürke közepű és barna szegélyű foltok képződnek. Innen esővel vagy harmatcseppekkel a spórák lemosódnak a levélhüvelybe, és a gomba elkorhasztja a nó- duszokat, melyek megfeketednek és eltörnek. A fertőzött bugák részben vagy teljesen meddők lesznek, néha a buganyak is károsodik („nyakbetegség”). A betegség kezdetben foltszerűen jelentkezik, majd nagyon gyorsan ellepi a rizsállományt, a növényzet rőtbarnára — zörgősre — szárad és megrogyik. A betegség terjedésében a hajlamosító tényezőnek (fogékony gazdanövény, magas páratartalom, egyoldalú N-trágyázás) igen nagy szerepe van. A kórokozóval szemben legérzékenyebb a Dunghan Shali, legkevésbé érzékeny a Dubovszkij 129, Kákái 203 és Kákái 162, valamint az Uz-Rosz 17 rizsfajta. Védekezés. Ellenálló rizsfajta termesztése megakadályozza a betegség fellépését. Kerüljük az egyoldalú N-trágyázást. Vegyszeres védekezés végezhető Germizán porozással július közepétől augusztus közepéig legalább 3 esetben. A szükséges mennyiség porozásonként Germizánból kát. holdanként 2 kg, melyet 6—8 kg talkummal keverjünk össze. Baktériumos bámulás. Előidézője a Pseudomonas oryzicola nevű baktérium. Főleg a Duna—Tisza közén gyakori rizsbetegség. Az első tünetek leginkább a bugahányás időszakában jelentkeznek, amikor a buga még hasban van. A levélhüvelyen eleinte szürkészöld, majd elmosódott szélű apró barna foltok keletkeznek. Korai fertőzés esetén a buga ki sem bújik, vagy nagy része meddő marad. Virágzás utáni fertőzéskor a szemek nem egyformán fertőződnek; a betegebb rizszemek barnák és aprók. A betegség a száron lefelé csak a felülről számított második nóduszig terjed, melyek szintén megbámulnák. A levélzeten egyöntetű apró vörösbarna foltok láthatók. Terjedését a csapadékos, szeles idő segíti. Védekezés. Azokon a helyeken, ahol ez a betegség gyakori, Dunghan Shali rizsfajta termesztése indokolt, mert kevésbé érzékeny, szemben a Dubovszkij 129 fajtával, mely nagyon fogékony. Jó agrotechnikával mérsékelhető a kórokozó kártétele. A rizs vegyszeres gyomirtása Kakaslábfüvek (Echinochloa spp.). Ma már vegyszeres irtásuk nem jelent problémát, mert a DPA-tartalmú herbicidekkel (Stam F-34, Surcopur, Synpran N) eredményesen védekezhetünk ellenük. A szert akkor célszerű kipermetezni, amikor a kakaslábfű-állomány legalább 70%-a 2—3, illetve 2—korai 4leveles állapotban van. A kát. holdankénti vegyszer- szükséglet DP A készítményekből 6—8 liter. A 6 literes adag csak 3, esetleg korai 4 leveles fenofázisig hatásos. A rizs földbe vetése esetén a vegyszerezés eredményesebb, mint felületi vetés esetén. A gyomirtás hatékonyságát nem befolyásolja a permetezés során felhasznált vízmennyisége. Repülőgépes permetezés 33—50, földi és hátigépes permetezés 250—300 //kh vízzel végezhető. A vegyszerezett táblák elárasztását már permetezés után egy nappal megkezdhetjük, ami 3—4 napig tarthat. Hűvös időjárás esetén, mivel a vegyszer hatása lassúbb, az árasztásra csak 3—4 nap múlva kerülhet sor. Az újraárasztáskor túl magas vizet még akkor se tartsunk, ha a kalitka magasabb foltjai így kimaradnának 208
