Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
mintegy csalogatólag hat a rajzó szúnyogokra. A lárva kártétele abból áll, hogy a csírázó rizs hajtását átrágja közvetlenül a rizsszem fölött. A csíragyökeret ritkán károsítja. Védekezés. A DDT és HCH hatóanyagú készítmények gyártásának és forgalomba hozatalának megszűnése után előreláthatólag főként tiszta gamma HCH, vagyis Lindán használható fel. Az optimális dózisok megállapítása folyamatban van. Nyári pajzsos rák (Triops cancriformis). A pajzsos rákkal együtt szokott előfordulni a tüskés orrú rák (Leptestheria dahalacensis) is, mely jelentőségében meg sem közelíti a nyári pajzsos rákot. Mindkét rák megjelenésének feltétele, hogy az élethelyül szolgáló víz egy bizonyos időre kiszáradjon. Petéik nagyon ellenállók, s még a legmostohább körülmények között is éveken át megtartják életképességüket. Ezt bizonyítja az is, hogy az ideiglenesen kikapcsolt rizstelepeken az újabb rizstermesztés során újra jelentkeznek, de csak felületi vetés esetében. A pajzsos rák a kelőfélben levő rizs megrágásával, kitúrásával és az árasztóvíz felzavarásával okoz kárt. A megrágott és kilökdösött növénykék a víz felszínére jönnek, és a gátakhoz sodródnak, ahol nem ritkán kosárszámra találhatók. Kártétele rosszul végrehajtott felületi vetés esetén különösen nagy lehet. A tüskés orrú rák a rizst közvetlenül nem károsítja, csak az árasztóvizet teszi zavarossá. Védekezés. Az eddig kipróbál készítmények közül a két rákfaj ellen leghatásosabb a rézszulfát, a klórmész, és a kénsavas ammónia volt. A kát. holdankénti szükséglet őrölt rézszulfátból 8, I. oszt. klórmészből 15—20, kénsavas ammóniából 80—100 kg. A vegyszereket célszerűbb az árasztóvízre szórni. Amennyiben az említett rákok megjelenésére lehet számítani, helyes megoldás, ha az alapműtrágyaként adandó kénsavas ammóniából 80—100 kg-ot a kártevők megjelenésekor szórunk ki. így külön védekező anyag nem szükséges. Aknázó rizslégy (Hydrellia griseola). Az előző kártevőknél később (május vége—június közepe) jelentkezik. Megjelenése nem függ a rizs vetésmódjától, mivel ebben az időszakban már mindenképpen víz takarja a rizst. Lárvája a kártevő. Az aknázó légy rendszerint hűvös, csapadékos tavasszal szokott tömegesen fellépni. A mély víztől legyengült rizsállományban mindig nagyobb kárt okoz, mint a normális vízmagasság alatt fejlődő rizsben. Hasonlóan kisebb a kártétele földbevetés esetén is. A légy a tojásait a rizs levelére rakja, s az azokból kelt lárvák további életüket a rizs leveleiben töltik. A lárva a rizs levelében különböző nagyságú és alakú aknajáratot rág. A megtámadott levelek az üregektől áttetszők, tartásukat elvesztik s szétmálnak. Erős fertőzés esetén — védekezés hiányában — az egész rizsvetés 7—10 nap alatt elpusztulhat. Mivel a lárva rejtett életet él, az említett időszakban a rizsvetést rendszeresen ellenőrizni kell, különben a védekezéssel megkésünk, s a rizs áldozata lesz a kártevőnek. Védekezés. Megelőzhető a légy kártétele, ha május végén (június elején) — még pontosabban az imágó megjelenésekor — a rizsföld veszélyeztetett részeit kontakthatású készítményekkel, pl. Lindánnal porozzuk le. A rizstáblába való betelepülésének megakadályozása végett nemcsak a rizsvetést, de a gátakat, utakat, vízvezető rendszereket is be kell szórni. Közvetlen védekezés céljára eredményesen használható a Wofatox porozószer is 6—8 kg/kh dózisban. Rizsszűnyog (Trichochladius bicinctus). Az előző kártevővel egyidőben lép fel. A rizsföldekre a környező vízgyűjtő és vízvezető rendszerből települ be. Tömeges megjelenése kevésbé, kártétele viszont közvetlen kapcsolatban áll a rizs fejlettségi állapotával. Ugyanis, ha a rizs kezdeti fejlődése valamilyen külső tényező (hűvös, csapadékos időjárás, tartós mély vízborítás, tápanyaghiány stb.) káros hatása miatt kedvezőtlenné válik, a növények levélváltása kitolódik, s így a levelek hosszabb időn át a vízen fekszenek. Ilyen körülmények között a lehetséges kártétel mindig nagyobb, mint normál viszonyok esetében. A lárva, mely a rizslevél fonáki, víz felőli részén tartózkodik, hosszabb-rövidebb csíkokban rágja ki a rizs vizen fekvő leveleit. A károsodott levelek szétfoszlanak, s a víz alá merülve elpusztulnak. Súlyos kártétel esetén a növénynek csak a szárcsonkjai maradnak 207
