Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
kg N/kh. Ez a nitrogénigény rizstalajainkon tapasztalt hasznosulási együttható alapján 3—5 q/kh ammoniumszulfát műtrágyával elégíthető ki. A műtrágya-adag meghatározásakor természetesen figyelembe kell venni a már említett tényezőket (szervestrágyázás, elővetemény stb.). A nitrogénműtrágyázás legkedvezőbb ideje a vetés előtti alaptrágyázás. Az ilyenkor adott nitrogén még nagyobb adag esetén sem nyújtja meg károsan a tenyészidőt. A műtrágyát 8—12 cm mélyen a felső talajrétegbe tárcsával vagy fogassal be kell dolgozni. A felületre szórt nitrogénműtrágyák jelentős része gáz alakban elillan. Az egyenletes kiszórás alapvető követelmény, különben a rizs foltosán, egyenetlenül érik, és ezek egyes fajtáknál a piriculáriás fertőzés gócaivá válhatnak. Amennyiben a növényállomány gyengébb fejlődése miatt fejtrágyázásra szorul — amely legtöbbször igen jó hatású -—, akkor azt a bokrosodás kezdetén kell elvégezni. A trágyát a lecsapolt talajra vagy a sekély vízfelületre kell kijuttatni. A műtrágya fejadagja maximum 1 q/kh ammoniumszulfát legyen, mert több nitrogén késlelteti a beérést. Hasonló következményekkel jár a megkésett fejtrágyázás is. A fejtrágyázás repülőgéppel gyorsan és egyenletesen végezhető. A rizs permetező trágyázására vonatkozó kísérleti eredmények arra mutatnak, hogy használata csak különleges esetekben ad kielégítő eredményt, főként akkor, ha a nitrogénfelvétel a gyökéren keresztül akadályozva van. Ilyenkor 8—10 kg/kh ammóniumnitrát műtrágya — közvetlenül a bugázás előtt repülőgéppel kipermetezve — elősegíti a szemek kifejlődését. A foszfortrágyázásnak főként a Duna—Tisza közi meszes-szódás szikeseken folyó rizstermesztésben van nagy jelentősége. A termést lényegesen növeli, ha a vetés előtt a nitrogénműtrágyával együtt 2—3 q/kh szuperfoszfátot is kiszórnak. Ugyanezen a talajon különösen figyelemre méltóak azok az eredmények, amelyeket nagy adagú lignitpor kiszórásával elértek. A rizs kipusztulását a lignitpor megszüntette, és utána NPK-műtrágyák használatával jó termést értek el. Káliumtrágyázást ugyancsak a Duna—Tisza közi meszes-szódás szikeseken igényel a rizs, egyéb talajokon káliumpótlásra nincs szükség. A műtrágyák használatával kapcsolatban fontos annak hangsúlyozása, hogy a legtökéletesebben végzett műtrágyázás sem ellensúlyozza az egyéb agrotechnikai hiányosságokat, így a rossz talajművelést vagy a hiányos növényápolást. A szervestrágyázást főleg Ázsiában alkalmazzák elterjedten. A rizs nagy terméssel hálálja meg. Az istállótrágyán kívül nagy mennyiségben használnak tőzeges fekál és komposzt trágyákat, műtrágyákkal kiegészítve. Hazánkban a rizst nem istállótrágyázzák, részben a rizstermesztő üzemek szerves trágya hiánya miatt, másrészt azért nem, mert a vízzel borított talajban a tápanyagok feltáródása nem kielégítő. Amennyiben mégis lehetőség adódna az istállótrágyázásra, akkor is célszerűbb azt a vetésforgó egyéb növényei alá adni. A zöldtrágyázás főleg a trópusi és szubtrópusi övezetekben és a Szovjetunió melegebb éghajlatú rizstermesztő tájain terjedt el. A rizs jól hasznosítja a pillangós virágú növények nitrogéngyűjtő gümőiben felhalmozódott nitrogént. Fő- vagy másodtermesztésben leggyakrabban szóját, lóbabot, bükkönyt és borsót használnak, s ezeket a palántázás előtt szántják be a talajba, miáltal olcsó nitrogénforráshoz jutnak. Hazánkban a zöldtrágyázás csak főnövényként termesztve lenne megoldható, mivel a rizs után ősszel nehéz kielégítő talajmunkát végezni a zöldtrágyanövény vetéséhez. Vannak kísérleti eredményeink arra, hogy kalászos elővetemény után termesztett rozsos vagy árpás bükköny a rizs vetéséig nagy tömegű zöldtermést hoz és beszántásával 10—15%-kal nő a rizs termése. Használata azonban nem gazdaságos. Célszerűbb a pillangós takarmány- keveréket feltakarmányozni, mert tarló- és gyökérmaradványának kedvező hatása alig marad el a zöldtrágyázásétól, s emellett még nagy tömegű zöldtakarmányt is kapunk. 204
