Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
A rizstelepek első elárasztását legalább napi 22 órás üzemidővel végezzük. A teljes elárasztás időtartama a tábla, illetve a gazdaság rizsvetésterületének nagyságától függ. A termesztés érdekében az az előnyös, ha az elárasztás időtartama minél rövidebb. Ennek azonban határt szab a vízkivételi művek és gépek, a csatornák és műtárgyak méretezésének gazdaságossági határa. Ezek túlzott méretezése indokolatlanul növeli a berendezési költségeket és csökkenti a későbbi — vízutánpótláshoz szükséges — kihasználásukat. Felületi vetéskor az első elárasztás elfogadható időtartama — 400 kh-as vagy ennél nagyobb területegységek esetén — 20 nap. Figyelembe véve a táblázat májusi vízszükségleti adatait, az első elárasztáskor a szolgáltatandó vízmennyiség állandó vízsugárban A napi 22 órás üzemidőre vonatkoztatva a műszaki berendezések mértékadó ß/kh értéke ennél valamivel nagyobb lesz. A rizs első elárasztását követő vízutánpótlás általános összetevői az evapotranszspiráció és szivárgás. Ha ehhez hozzávesszük a rizs tenyészidejének második felében — július hó folyamán — szükségessé váló vízrétegmagasság megnöveléséhez átlagosan a 288 m3/kh vízszükségletet, akkor az első elárasztást követő vízutánpótlás mértékadó értékeként állandó vízsugárban kifejezve a következő eredményt kapjuk: Műszaki feltételek A hazánkban termesztett rizsfajták a tenyészidő nagyobb részén állandó vízborítást igényelnek. Ez a vízborítás a rizstelepeken speciális műszaki berendezésekkel oldható meg. A rizstelepek műszaki berendezésének az a rendeltetése, hogy a megfelelő vízmennyiséget a vízkivétel helyétől a területre szállítsa, és ott a kellő vízborítást, valamint a terület tenyészidő alatti, illetve betakarítás előtti víztelenítését lehetővé tegye. Az eredményesség fokozása érdekében olyan műszaki feltételeket kell kialakítani, amelyek ki tudják elégíteni az öntözés korszerű követelményeit. Ez jelentősen befolyásolja valamennyi növény eredményes öntözéses termesztését. Különösen érvényesül ez a rizstermesztésre berendezett öntözőtelepeken. Az említettek alapján a nagyüzemi termesztésben a rizstelepek műszaki berendezésével szemben a következő követelmények támaszthatók. 1. A tábla öntözőhálózata tegye lehetővé a rizs elvetése után a terület első elárasztását legalább 20 napon belül. A vízlevezető hálózatot pedig olyan kapacitásúra építsék, hogy a víztelenítés 6—10 nap időtartamon belül megoldható legyen. 2. A tábla minden kalitkája külön-külön egymástól függetlenül elárasztható és vízteleníthető legyen. Különösen jelentős ez az állati kártevők terjedésének megakadályozása, valamint az ellenük való védekezés szempontjából. 3. A talajvízszint káros megemelkedésének, a talaj másodlagos szikesedésének elkerülése céljából szükséges, hogy a tábla vízlevezető hálózatának üzemi vízszintje legalább 50 cm mélyen legyen a talajfelszíntől. 4. A terület műszaki berendezése ne akadályozza a gazdaságos nagyüzemi művelést. E célból szabályos alakú kalitkasorokat építsünk átjárható keresztgátakkal, amelyeken a talajművelő, vető és betakarító gépek akadálytalanul (és minimális rongálódással) átjárhassanak. A táblán belül anyagárok, mely egyrészt a gépi művelés akadályozója, másrészt gyomosodási góc, ne legyen. 5. A kalitkák felszíne egyenletes legyen, hogy a rizs egyes fejlődési fázisaiban az élettani igényeinek megfelelő optimális árasztóvíz mélységet ±5 cm ingadozással tudjuk tartani. Ez a jobb rezisztenciájú rizsfajták termesztésekor még jelentősebb, mert e fajták különösen a fejlődésük kezdeti stádiumában érzékenyek a vízborítás egyenetlenségére. 197
