Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
66. táblázat. A hideg víz (5,8—6,7 C°) hatása a csírázóképesség csökkenésére (nem csírázott magvak %-a) Fajta Hideg vízben állás, napokban 3 5 7 9 11 Dunghan Shaii 4,5 7,5 18,5 29,0 34,0 Dubovszkij 129 5,5 10,0 21,0 29,0 35,0 Uz-Rosz 72 4,5 14,0 22,0 24,0 39,5 Precoce Allorio 9,0 16,0 17,0 35,5 42,5 Linea 45 7,5 10,0 35,0 39,0 50,0 hideg vízben vannak. A hűvös tavasz hatását a rizs csírázására egyik kísérletünk (66. táblázat) számai érzékeltetik. A hideg víz hatására tehát a rizsmagvak all. napon 34—50%-ban elvesztik csírázóképességüket. A csírázás befejezésével domborodik ki a rizsnek minden más kultúrnövénytől eltérő vízháztartási tulajdonsága, amely a gyakorlatban a vízrétegtartást igényli. A rizs szövetei egyéb mezőgazdasági növényeinkhez viszonyítva kevés vizet tartalmaznak. A víztartó és transzspiráló szövetek sejtjei vastag falúak, kevés plazmával és kicsiny vakuolákkal. Ez magyarázza, hogy a rizsnövény viszonylag kicsiny vízveszteségre is érzékeny. A szemmel látható hervadás a levélszövetek 14%-os telítettségi hiánya esetén bekövetkezik, míg ugyanerre a szójánál csak 25%-os telítettségi hiány esetén kerül sor. Az ún. hegyi rizsfajták is, amelyek tenyészidejűk túlnyomó részében nincsenek vízréteggel borítva, vízháztartási sajátosságaikat tekintve, alapvetően eltérnek egyéb szántóföldi kultúrnövénytől. Ugyanis ezek a fajták is optimális vastagságú vízréteg alatt mindig nagyobb termésre képesek, másrészt, ahol ezeket a fajtákat termesztik, ott az évi 1400— 1500 mm csapadék folytán a talaj nedvességtartalma mindig a szántóföldi vízkapacitás értéke körül mozog (olykor vízréteggel borított). A rizs transzspirációs keofficiense hazánkban az egész növény szárazanyagára vonatkoztatva 358—413 között mozog. Tehát nem több, sőt kevesebb, mint számos más növényé. A rizs transzspirációjának maximuma a virágzás fenofázisában — amikor a legnagyobb a transzspiráló levélfelület — jelentkezik, a transzspiráció intenzitásának maximuma azonban a sejtosztódás legintenzívebb szakaszára, a bokrosodás időszakára esik. A transzspiráció menetét a 96. ábra mutatja. A rizs bokrosodását a bőséges fény és a bokrosodási csomó megfelelő vízellátása kedvezően befolyásolja. A mély víz, bár biztosítja a megfelelő vízellátást, azonban a bokrosodási csomóhoz csak kevés szórt fényt enged át, ezért nem kedvező. A sekély vízréteg- tartás a produktív bokrosodás kezdete és mértéke szempontjából egyaránt előnyös. A rizs rendkívül érzékenységet mutat a megtermékenyüléskori hőmérsékleti ingadozásokra. Hazánkban nem ritkaság augusztus elején a napi 15 C°-ot meghaladó napi ingadozás sem. Ezt a rizs csak akkor képes kis károsulással elviselni, ha viszonylag vastag vízréteggel borított. A nappal felmelegedő és tekintélyes hőmennyiséget tároló víztömeg m3 3007/7/7 <0 _'S O 5» < O Ü> •:nn-Q-Q o96. ábra. A rizs (Precoce Allorio) párologtatása ötnapos szakaszonként, nPjkh (Szarvas, 1957) 13 Az öntözés kézikönyve 193
