Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
Az önjáró esőztető berendezések üzemeltetésének szervezése attól függően változik, hogy álló helyzetben vagy haladás közben öntöznek-e vele. Az álló helyzetben öntöző önjáró esőztető berendezések legismertebb formája a traktorra szerelt vízágyú. Ilyen berendezések üzemeltetését a következő módon célszerű kialakítani. 1. A táblaellátó csatornából az ideiglenes csatornába be kell juttatni a vizet, és az ideiglenes csatorna egy szakaszát tiltóval le kell zárni. 2. Vízágyúval az ideiglenes csatornának a táblaellátó csatorna felé eső végén kell kezdeni az öntözést. 3. A szórófejet csak szektorosan szabad üzemeltetni, mert körkörös üzemeltetéskor a traktor előtt a csatornapart átnedvesedik, és ez a traktor haladását megnehezíti. 4. Fontos, hogy az ideiglenes csatornába adagolt vízmennyiség és a szivattyú vízszállító képessége összhangban legyen. 5. Az egyes táblákat lehetőleg fekvés szerint egymás után, minél kisebb üresjárattal kell megöntözni, mert így csökkenthető az öntözési költség. A haladás közben öntöző önjáró esőztető berendezések legismertebb formája az öntözőhajó. Az öntözőhajó használatakor alapvető szervezési követelmény, hogy az egyes táblákat egymás után sorban minél kevesebb üresjárattal öntözzük. Haladási sebessége ugyanis eléggé kicsi (30—60 m/perc), így az utazás sok időt vehet igénybe. Az utazással eltöltött üzemóra költsége pedig alig kevesebb, mintha a hajó öntöz is. Önjáró berendezések Az öntözést kiegészítő szállítási munkák Az öntözést kiegészítő munkák egy része — különösen a hordozható és a felszín alatti csővezetékü félstabil esőztető berendezések használatakor — jelentős szállítási kapacitást igényel. A szállítási feladatok az öntözés közbeni és az öntözésen kívüli időszakban is jelentkezhetnek. Szállítások az öntözés időszakában Hordozható berendezések esetén a szivattyúállásból uralt terület megöntözése után a teljes berendezést új üzemállásba kell szállítani. A szállítás folyamán a következő feladatokat kell elvégezni: — az öntözővezetékek és felszerelések széjjelszedése és összehordása, — az öntözőcsövek és felszerelések felrakása csőszállító kocsira vagy a pótkocsira, — a csövek és felszerelések elszállítása az új üzemállásba, — a szivattyú-gépcsoport átszállítása (vontatás) az új üzemállásba, — az öntözőberendezés kiépítése (felállítása) az új üzemállásban. A felsoroltakból látszik, hogy a hordozható berendezések átállásakor egy sor feladatot kell megoldani. A feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az minél kevesebb időt és ráfordítást vegyen igénybe. Ennek érdekében az áttelepítésekhez az öntözésben dolgozókon kívül még 2—3 dolgozót célszerű beállítani. Azonkívül az egyes táblákat lehetőleg sorban, egymás után öntözzük, mert így jelentősen csökken a szállítási távolság. A dolgozók számának jelentőségét az áttelepítésben a 61. táblázat adatai mutatják. A táblázat adataiból jól látható, hogy több dolgozóval kevesebb idő alatt és kisebb gépi munkaráfordítással bonyolítható le az átállás, mivel ilyenkor a szállító gépek kapacitása jobban kihasználható (a rakodási idő rövidebb stb.). 183
