Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése

Van eset, amikor a végterméket előállító üzem teljes szervezetében (pl. szárítóüzem) megfelelő állandó munkacsoport végzi az öntözést. A kertészeti termelésben is általában csak munkacsoport jellegű az öntözési szervezet. Az önálló szolgáltató öntözőüzem ott célszerű, ahol a szántóföldi termelés (ágazat) nagy része öntözött. Az egész termelést szakmérnök irányítja és az öntöző is szakmérnök. Munkájukat természetesen megfelelő számú szaktechnikus segíti. Az előbbiekben ismertetett termelési és vezetési szervezeteken mint típusokon belül — azok kombinációjaként — a gyakorlatban nagyon sok változat lehetséges. Az öntözés munkaszervezetének kialakítása A munkaszervezetet a meghatározott termelőmunka végzésére alakult csoportok összes­sége alkotja. A munkaszervezet alapvető egységei: a brigád, a munkacsapat és a munka- csoport. A munkaszervezet szoros összefüggésben van a termelési és vezetési szervezettel, pl. területi elven alapuló termelési és vezetési szervezetnél rendszerint a munkaszervezeti egy­ségeket is termőterületre szervezzük. Az öntözés munkaszervezetének kialakításakor mérlegelni kell: 1. a gazdaság termelési és vezetési szervezetét, 2. a gazdaság általános munkaszervezeti rendszerét, 3. az öntözött terület nagyságát és tagoltságát, 4. az öntözési módokat és a berendezések típusát, 5. az öntözőmunkások képzettségét és a vezetéshez számba vehetőket. Az öntözési munkaszervezeti egységek sajátosságait a következőkben lehet összegezni: A munkacsoport általában 2—4 főből áll. A munkacsoport látja el a felületi öntözés esetén és az esőztető fürtnél egy-egy tábla öntözését. A többi módszer szerinti öntözéskor pedig egy-egy berendezés kiszolgálásához szükséges dolgozók alkotják a munkacsoportot. A csoport vezetőjéül a legképzettebb dolgozót (gépészt vagy öntözőmunkást) célszerű ki­jelölni. A vezető feladata, hogy a műveleti utasítás szerint irányítsa a csoport munkáját, gondoskodjon a hibák elhárításáról. A csoportvezető összekötő a munkacsoport és a felette álló vezetők között. A munkacsapat 2—4 munkacsoportból tevődik össze, létszáma ennek megfelelően 4—12. A munkacsapatot felületi öntözéskor egy vízkivételből ellátott (egységes csatorna- hálózatból öntözött) területre vagy 2—4 hordozható esőztető berendezés üzemeltetésére lehet kialakítani. Esőztető fürtök esetén egy-egy jól lehatárolható egység (vízkivételi egység és 3—4 szárnyvezeték) öntözését ellátó dolgozókból kell munkacsapatot alakítani. A munkacsapat vezetője 200 kh-nál kisebb terület esetén öntözőmester, 200 kh-nál nagyobb terület öntözésekor pedig már lehetőleg technikusi képzettségű legyen. A csapat vezetője gondoskodik arról, hogy a csoportok megismerjék a munkarendet és az üzemelés rendjét, valamint arról, hogy a munkafeltételek rendben legyenek. Ellenőrzi a műveleti utasítások betartását és az öntözés minőségét. Megállapítja a teljesítményeket és elvégzi az előírt nyilvántartásokat (bizonylatok). Az egyes öntözési módokra, sőt a különböző berendezés típusokra is önálló munka­csapatot célszerű szervezni. Ennek indoka, hogy az öntözési módok és berendezés típusok munkaszervezési módszerei jelentősen eltérők. A brigád általában 500 kh-nál nagyobb terület öntözésére szervezhető. Az öntöző brigád élén legalább szaktechnikus, de 1000 kh-at meghaladó öntözés esetén szakmérnök álljon. A szervezet lehet egyirányú munkát végző és komplex öntöző brigád. Egyirányú szer­vezet ott alakítható ki, ahol az öntözött terület nagysága több brigád kialakítását kívánja meg, vagy pedig az öntözést kiegészítő munkákat (előkészítés, javítás, szállítás) más munkaszervezetekre bízzák. A komplex brigád ellátja a közvetlen öntözési feladatokat és 164

Next

/
Thumbnails
Contents