Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben A talaj és az öntözés kölcsönhatása Az öntözés alapvető célja az, hogy az öntözött területeken lehetővé tegye a növények számára optimális nedvességtartalmat, továbbá, hogy a növényi tápanyagokat mobilizálja, s ezáltal a növények számára könnyebben felvehetővé tegye. Az öntözést csak akkor hajthatjuk végre helyesen, ha figyelembe vesszük az öntözés eredményességét befolyásoló összes tényezőket, s ezek együttes hatását úgy tekintjük, mint komplex egészet, amelynek öntözési, növénytermesztési, kultúrtechnikai, trágyázási, talajművelési stb. szempontjaira is mindig a legnagyobb figyelemmel kell lennünk. A növénytermesztés mindig szoros kapcsolatban áll a talaj tulajdonságaival. A talaj, mint a növénytermesztés alapja, sajátságain, fizikai, kémiai, valamint biológiai tulajdonságain keresztül befolyásolja az öntözés kivitelezésének módját, sőt annak hatékonyságát is. A talaj mélyreható fizikai, kémiai és biológiai változásokat szenved az öntözés, különösen pedig a tartós öntözések hatására, s ennek következtében termékenysége is jelentősen megváltozhat. Ez a változás lehet kedvező, sőt a helyesen végzett öntözések eredményeképpen elérhető tartós kedvező hatás is. A kedvező hatást egyszerűen azzal is magyarázhatjuk, hogy a nagyobb terméseredményekkel nemcsak a növény föld feletti részének tömege növekszik meg, hanem nő a talajban visszamaradó gyökértömeg mennyisége is, amely megfelelő agrotechnikai és műtrágyázási módszerekkel a talaj termékenységének emelését is elősegítheti. Egyes esetekben oly annyira nagymértékű az öntözés hatására bekövetkező talajtermékenység javulása, hogy az öntözést mint talajjavítási módszert is alkalmazhatják. Sajnos, arra is sok példát hozhatunk fel, amikor az előbbivel ellentétes folyamatok hatása mutatkozik meg a talaj termékenységében. A helytelenül végrehajtott öntözés, a természeti adottságok figyelmen kívül hagyása, az öntözés műszaki és agronómiái feltételeinek nem kielégítő biztosítása (túl nagy öntözővíznorma, nem megfelelő lecsapolás, rossz talajművelés, nem kielégítő tápanyagellátás stb.) az öntözött talajok termékenységének csökkenéséhez vezethetnek, ez néha olyan nagy mértéket is elér, hogy az öntözött területet a művelésből ki kell kapcsolni. Az elmondottakból világosan látszik, hogy az öntözés, valamint a talaj sajátságai állandó kölcsönhatásban állanak egymással. Tehát az öntözéshez igen fontos a talajok tulajdonságainak megismerése, sőt ezen túlmenően az öntözésnek a talaj tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálata. Csupán abban az esetben teremthetjük meg az eredményes öntözéses növénytermesztés feltételeit, ha mind az öntözést megelőzően, mind pedig annak során a talaj tulajdonságait megismerjük és rendszeresen figyelembe vesszük. A talaj és az öntözés kölcsönhatása rendkívül sokrétű és bonyolult folyamat. Ebben a hatásban nagy szerepet játszik az öntözővíz, nagy szerepet játszik maga a talaj, különböző tulajdonságaival, valamint a termelt növényzet, de ezenkívül több más tényező befolyása is, amelyek közül különösen a talajvíz elhelyezkedését, annak mozgását és kémiai összetételét kell figyelembe vennünk. A talaj és öntözés kölcsönhatásának vizsgálatakor szem előtt kell tartanunk, hogy a talaj termékenysége mindig ennek a kölcsönhatásnak függvényében változik meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az öntözés során 12
