Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
16. függelék. Hullámtéri véderdő telepítése és állománynevelése
sággal és meghatározott sürgősségi sorrendben kell védekezni. A védekezést az elsőéves telepítésekkel kell kezdeni. A hullámtéri erdősítések több ápolást igényelnek, mint a kedvező termőhelyen állók. Az ápolásokat az állományok záródásáig kötelezően el kell végezni. Árvíz levonulása esetén a károkat meg kell szüntetni, a sérült nyárcsemeték pótlásával vagy az egyébként nemkívánatos tőre vágásával, a fűzcsemetéknél pedig a sérült növényi részek eltávolításával, és mielőbb el kell végezni a talajlazítást. Tűzkárok ellen a magasra nőtt gyomnövényzet (aranyvessző, pántlikafű) irtásával kell védekezni. Fokozott figyelmet kell fordítani az elszaporodott nagyvad kártétele elleni védekezésre. 7.4.6.2. Az erdősítés átadásakor a célállomány fafajaiból a területegységen előírt számú és eloszlású példánynak kell állnia. A pótlás géppel nem végezhető, ezért az első kivitelezés gondos legyen, hogy a pótlás mértékét a legkisebbre lehessen csökkenteni. A pótlást már a vegetáció első évében meg kell kezdeni nagyobb méretű, iskolázott vagy burkolt gyökérzetű csemetével. Általában gödrös ültetés indokolt. A gödör mérete legalább 40x40 cm legyen. Ha az erdősítés eredményessége 40% alatt marad, vizsgálni kell, hogy a pótlás helyett nem célszerűbb-e újraerdősíteni. 7.5. Az erdősítés befejezése A fafajösszetétel növekedés, ápoltság, egészségügyi állapot és árvízvédelmi alkalmasság együttes vizsgálata alapján kell minősíteni az erdősítést. Befejezettnek kell tekinteni az erdősítést, ha az pótlásra nem szorul és a meglevő csemeteszám mellett az állomány az előírt fafajokkal záródott. Nyár és egyéb lágy lomb erdősítés az első kiviteltől számított három tenyészeti év eltelte után befejezett. Az erdősítés befejezését követő ötödik évben az erdősítések állapotát felül kell vizsgálni. Meg kell állapítani, hogy a befejezett erdősítésekben nem következett-e be olyan károsodás, amelyet nem lehet helyrehozni. Helyrehozhatatlan kár esetén tisztázni kell a kár okát és szükség esetén újraerdősítést kell előírni. 8. A HULLÁMTÉRI VÉDERDŐ ÁLLOMÁNYNEVELÉSE A hullámtéren külön kell választani a gyors növekedésű nemesnyár és a fűz állomány nevelését, és az egyéb fafajokat tartalmazó célállománytípusok nevelését. 8.1. A nyár és fűz fő fafajú célállományok nevelése A különböző termőhelyeken előforduló nyár fafajok erdőnevelési munkálatainak előírásait MÉM kiadvány* tartalmazza. A fa alakú fűzeket vagy a nemesnyárra előírtak szerint vagy fejesfa üzemmódban kell kezelni. Az utóbbi esetben a fűzek sűrűbb állást tűrnek, mint a nyárak. 8.2. Elegyes kemény lombos célállományok nevelése A hullámtérbe telepíthető kemény lombos célállományok fő fajai a tölgyek, a kőrisek, a turkesztáni és vénic szil és a juharok.. Ezek állománynevelése során a következő műveleteket kell elvégezni. * Jelenleg: főbb állományalkotó fafajok erdősítési hálózata és erdőnevelési modellje 240
