Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
16. függelék. Hullámtéri véderdő telepítése és állománynevelése
8.2.1. Erdősítések felszabadító állomány ápolása Az erdősített területen feltörő saijakat, nemkívánatos fákat és cserjéket irtani, vagy meghatározott mértékben visszaszorítani kell. Az előbújó gyökérsaijak elnyomhatják az érzékeny fő fafajt, ezért az irtást vagy visszaszorítást el kell végezni. Felszabadító állományápolás még a kiültetett károsított csemeték tőrevágása. A vadrágást, aszályt, fagyot vagy az ápolások során mechanikai sérülést szenvedett csemetéket az erdősítési évet követő tavasszal néhány cm-rel a talaj felszíne felett vissza kell vágni. A vegetatív szaporítóanyaggal végzett erdősítésekben ugyancsak el kell végezni a dugványokon jelentkező hajtások egyszálra metszését is. 8.2.2. Tisztítás Hullámtereken a fiatalosok tisztításával elő lehet segíteni az optimális szerkezet kialakítását és a védőhatás fokozását. A tisztítás legfontosabb célja a fő fafajok optimális számú fenntartása, a tömegszelekció alkalmazása, a kiválasztott, értékes (hektáronként néhány ezret meghaladó) törzsek nevelése, az elegyarány-szabályozás és az ár- vízvédelmi rőzse nyerése. 8.2.3. Gyérítés A gyérítés célja a legjobb fák végleges kiválasztása, azok fenntartása, valamint meny- nyiségi növekedésüknek és minőségüknek teljes mértékű fokozása. A véghasználat idején a javafákból annyi álljon a területen, amennyit az adott termőhely és fafaj lehetővé tesz és a védelmi célkitűzések megkövetelnek. A kiválasztás jellege alapján a gyérítés lehet pozitív és negatív. Az első esetben a kiválasztott, de felsőszinti fák megsegítése érdekében kell az állományba vágni, míg negatív gyérítéskor az állományból kivált, gyenge minőségű vagy káros fák eltávolítása a cél. 8.3. Nyesés Elsősorban a nyárasokat és füzeseket kell nyesni. A nyeséssel egyenes, sima, ággöcs és sebhely nélküli törzset kell kialakítani, ezért az ágak levágásakor a vágáslap a törzs felületével párhuzamos, csap nélküli és sima felületű legyen. A kérget a nyesési munka ne sértse meg. A gyökérzet és a lombozat között megfelelő arányt keÚ kialakítani. A túlzott, csúcsig való nyesés éppen olyan káros, mint a nyesés elhanyagolása. Nyárültetvényekben az első nyesést közvetlenül az ültetés után kell végezni, és minden oldalágat gondosan lemetszeni. A negyedik év után a törzsmagasság (az utolsó évi csúcshajtás nélkül) egyharmadáig kell eltávolítani az összes oldalágat, felette pedig csak a különösen erős ágakat kell levágni. A nyesés eszközei: mechanikus, pneumatikus és elektromos meghajtású kézi körfűrész, pneumatikus ütőkés, villanyhajtású motorfűrész, kis súlyú motoros láncfűrész, speciális kézi nyesőfűrész. A zöldágak nyesését csak március és április hónapban szabad végezni, az elszáradt, elhalt ágakat pedig az év folyamán bármikor el lehet távolítani. A füzesekben védelmi szempontból csak a jégtörött és száraz ágakat szabad lenyesni. 8.4. Öntözés A hullámtéren (különösen magas fekvésekben) a kedvezőtlen vízháztartású talajokon, száraz, aszályos évjáratokban öntözéssel lehet fokozni az erdősítés eredményességét. Öntözésre különösen a telepítés utáni első években van szükség, amikor a gyökérzet még nem érte el a talajvízzel átitatott mélyebb rétegeket. Öntözni a vegetációs időszak 241
