Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
16. függelék. Hullámtéri véderdő telepítése és állománynevelése
mint ahogyan a csemetekertekben voltak. Csúcsrügyes karódugványok esetén 0,80 m-nél mélyebbre való ültetéskor fúrt lyukakat kell készíteni kézi vagy gépi fúróval. Ültetéskor a sérült gyökereket vissza kell vágni, a fúrt lyuknál pedig a lyukátmérőnek megfelelően lecsonkolni. Az ültetéskor gondoskodni kell a kellő tömörítésről, az ültetési anyag szakszerű kezeléséről és védelméről. A nyárakon, füzeken kívül az egyéb fafajok telepítésekor lehetőleg gépi ültetést kell alkalmazni. Erdősítést közvetlenül simadugvánnyal csak kivételes esetben, az ősszel előkészített, többször mélyforgatott, jobb termőhelyeken lehet végezni. Az erőteljesebb simadugványokból 2 db-ot (kb. 0,25 m hosszú és 0,02 m vastag) a kijelölt hálózati pontokba úgy kell leszúrni, hogy legalább 0,02 m-es takarást kapjanak. A 0,50 m-nél hosszabb, ún. bot- és karódugványok 0,10—0,30 m-es felső része az iszaplerakódás miatt a talaj- felszín felett maradjon. 7.4.5.2. Olyan időszakban és oly módon kell ültetni, hogy az ültetés a csemete fejlődésében a legkisebb zavart okozza. A lombfélék számára az őszi, a fenyők számára a tavaszi ültetési időszak a kedvező. A hullámtéren is a főidény az ősz, azonban kedvező vízellátási viszonyok között a lombfélék tavasszal is ültethetők. A csemetét sem fagyos földbe, sem elkésve (megindult, erősen kirügyezett állapotában) nem szabad kiültetni. Burkolt gyökérzetű csemeték alkalmazásával az erdősítési idény széthúzható. Hullámtéren az elöntések veszélye miatt a telepítést a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. Ezért a vegetációs időszakon kívül a fagymentes napokat indokolt kihasználni. 7.4.6. Ápolás, pótlás 7.4.6.1. Az erdősítés talaja és az elültetett csemeték érdekében a területet rendszeresen gyom- talanítani, a talajnedvességet biztosítani, a talajszellőzöttséget javítani, továbbá az elültetett csemetéket igényük szerint ápolni kell. A gyomnövényzetet kézzel vagy géppel kell eltávolítani. A gyomtalanítás egyben talajművelés is, ami a talaj vízforgalmára és szellőzöttségére is kedvező. Rendszeres talajmunkát a sorközökben feltétlenül, de lehetőleg a csemete sorában is végezni kell. Vegyszeres gyomirtást a hullámtéren csak kivételesen és erősen korlátozott formában, a vízügyi igazgatóság előzetes engedélyével szabad végezni. Csak olyan vegyszerek alkalmazhatók, amelyek az árvíz valószínű megjelenése előtt lebomlanak. Ilyenek: a gyors bomlású Gramoxone, Region, Dalapon, Glyalka és egyéb, a MÉM Növényvédelmi Főosztálya által engedélyezett gyomirtószerek. A halakra veszélyes szereket csak 300 m legkisebb védőtávolságon túl szabad alkalmazni. A sorközök talajművelésére, gyomtalanítására gépi eszközök a tárcsák, kultivátorok, talajmarók. A munkagép megválasztását az ápolandó sorköz szélessége, a talaj minősége és a sorköz állapota dönti el. Soron belüli ápolás négyzetes hálózat esetén kézi vagy gépi úton, soron belüli eltérő tőtávolság esetén kézi úton oldható meg. A hullámtéri véderdők sűrűbb hálózatú szegélye a keresztirányú gépi munkát kizáija. Ezért esetenként az erdőszegélyek kiképzését az alapállomány telepítése után két- három évvel később javasolt elvégezni. Az erdőszegély kiképzését ellenálló, gyors növekedésű cseijékkel meg lehet oldani. A rendszeres gépi talajápolás elmaradása esetén számításba jöhet a sorközökben szárhúzók alkalmazása, a területen feltörő saijak leverése és irtása, vagy azok gépi kaszálása (RZ kaszával). A gyomnövényzet ellen egész nyáron a gyomosodás mértékének megfelelő gyakori239
