Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
16. függelék. Hullámtéri véderdő telepítése és állománynevelése
A telepítés utáni időszakban a hullámtéri véderdő védőhatásának kifejtésére a lehető legrövidebb időn belül szükség van, ezért célszerű a nagyobb törzsszámú, sűrűbb hálózatot választani, és a növekedéstől függően az állomány záródása után azonnal az első gyérítést elvégezni, és a szükséges növőteret biztosítani. A hullámtéren a nemesnyárak és füzek hálózatát 2,5x2,5— 3,0x3,0 m között célszerű megválasztani. Ennek megfelelően a hektáronkénti törzsszám 1600, illetve 1110. Az egyéb fafajok telepítésekor a gépesítés egységesítése érdekében is indokolt a 2,5— 3,0 m-es sorköz és a 0,5-1,5 m tőtávolság alkalmazása. Kedvezőtlenül száraz, szikes termőhelyeken célgépesítés esetén ennél sűrűbb hálózatot lehet alkalmazni (2,0x0,8— 2,0x1,5 m). Az előző értékektől eltérően lehet megállapítani a szegélyekben és az állományokban is a cserjék hálózatát. A cserje növekedési jellegétől, alakíthatóságától függően ez 1,0x0,5—1,5x1,0 m között változhat. 7.4.4. Szaporítóanyag A szaporítóanyag a szabványméretűnél lehetőleg erőteljesebb, nagyobb legyen — a gyors záródás, a gyomnövényzet visszaszorítása, — a mielőbbi védőhatás biztosítása, — a kisebb mérvű mechanikai és egyéb károsodás elkerülése végett. A nemesnyárból az egyéves (1/1) vagy egyéves hajtású kétéves gyökérzetű gyökeres dugvány, a fűzből az egy vagy kétéves (1/1, 2/2) gyökeres dugvány, és kivételesen mind a nemesnyárból, mind a fűzből az egészen jó termőhelyeken a kétéves hajtású, hároméves gyökérzetű (2/3) gyökeres dugvány használható. A nemesnyár, a feketenyár és a fűz telepíthető közvetlenül sima- (vessző-) dugványról, sima karódugványról és csúcsrügyes karódugványról. Ezek alkalmazási területei a kedvezőtlenebb termőhelyek (a túlzottan nedves, vagy ellentétként a mélyebb talajvízállású területek). Ez esetben is csak az engedélyezett nyár és fűz csemetekertekből származó simadugvány használható fel.* Kivételt képezhetnek a fajtaismerés céljára végzett kísérleti ültetések, illetve a belőlük nyerhető szaporítónayag. Az egyéb fafajok (hazai nyár, tölgy, kőris, szil, eper) és a cserjék csemetéiből legalább kétéves magágyi, vagy egy-, kétéves iskolázott csemetét kell felhasználni. A kedvezőtlenebb termőhelyeken indokolt a nagyobb eredményt adó burkolt gyökérzetű, nagy méretű csemete felhasználása. Elsősorban a polietilén tasakos, két-hároméves, tőzeg és talajkeverékben nevelt csemeték alkalmazása célszerű. 7.4.5. A telepítés módja és időszaka 7.4.5.1. A nemesnyár és fűz telepítésekor az ültetőgödröket géppel kell elkészíteni, az ültetést pedig kézzel végezni. A véderdőnek a gépek munkaszélességéhez igazodó hálózatát az ültetés megkezdése előtt ki kell tűzni, a sorokat általában zsineggel, a fák helyét a soron belül botocskák leszúrásával. A hálózat kitűzhető gépi vonatatású sotjelölővel is. Az ültetőgödör mélysége a termőhelytől és az alkalmazott szaporítóanyagtól függ. A nyárakat és füzeket minél mélyebbre, de legalább 0,20 m-rel mélyebbre kell ültetni, * A nyár és fűz szaporítóanyagot csak a törzsanyatelepekről, illetve engedményes (bázis) csemetekertekből szabad beszerezni. Felhasználásához az Országos Szaporítóanyag Felügyelőség származási bizonyítványa szükséges. 238
