Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
16. függelék. Hullámtéri véderdő telepítése és állománynevelése
A terület korábbi hasznosításától függően a talajelőkészítés módja: — mélyforgatás, — összetett talajművelés. Mélyforgatást kell alkalmazni mezőgazdaságilag már hasznosított területen, vagy ki- tuskózott vágásterületen. Mélyforgatás céljára vágástörésre alkalmassá tett rigolekék szolgálnak. Forgatás nélküli mély talajlazítást azokban az esetekben kell végezni, ha a mélyebb szintekben előforduló káros anyagok, sók, kavics stb. felhozatala a felszínre előnytelen, vagy a genetikai talajfejlődés során kialakult kedvező talajszint leforgatása vagy összekeverése nem kívánatos. összetett talajművelést a korábban rét vagy legelőként hasznosított területen indokolt végezni. A talajművelést az erdősítés előtt egy-másfél évvel korábban nyári gyephántással, őszi mélyszántással vagy mélyforgatással kell kezdeni, majd ezt tavasszal simítózás kövesse. A területet fekete vagy zöld ugarként kell kezelni. A zöldtrágyaként alkalmazott növényt a legnagyobb szervesanyag nyerése idején, tehát a virágzáskor 0,12—0,18 m mélyen kell alászántani. A túl magasra nőtt növényzetet a szántás előtt hengerezni kell. A tenyészidő alatt a terület igényei szerint tárcsázást, kultivátorozást és boronálást kell végezni, vagy a területet mezőgazdaságilag lehet hasznosítani. A telepítés előtt egy hónappal kell elvégezni az újabb mélyforgatást. A forgatás mélysége a tervezett ültetési mélységet 0,05—0,10 m-rel haladja meg. Ha a talajelőkészítés befejezése és az erdősítés elvégzése közötti időben a területet víz borítja el, az árhullám levonulása után a terület esetleges fellazítására, a hosszabb ideig tartó, nagyobb, eliszapolással járó elöntés után újabb mélyforgatásra kerülhet sor. Fokozott figyelmet kell fordítani a hullámtéren előforduló szikes talajok optimális időben való művelésére, mert különben kedvezőtlen talajállapot (fizikai, szalonnás, nagyrögös állapot) lép fel. Szikes talajon is összetett talajművelést kell alkalmazni, 0,5—0,6 m-es nyári gyephántással, a sófelhalmozási szintet nem érintő mélyszántással, forgatással, mezőgazdasági vagy zöldugar-kezeléssel, esetleg a szikes talajok javításával (digózással, meszezéssel, gipszezéssel stb.). Részleges talajelőkészítés (tányéros, gödrös, pásztás) a hullámtereken nem kívánatos. Alkalmazására csak tereprendezést nem igénylő erdőfelújítás során kerül sor. 7.4.3. Telepítési hálózat, hektáronkénti csemeteszám A fafajtól, termőhelytől és állománytípustól függően változik a telepítés ültetési hálózata, és ezzel összefüggésben a hektáronkénti csemeteszám. Az egyes fafajokra a hektáronkénti minimális első kiviteli darabszámot és a megengedett legnagyobb sortávolságot erdőrendezési útmutató* szerint kell megadni. Ezektől, a helyi körülményeknek és adottságoknak megfelelően el lehet térni. így a hullámtéren lehetőség van a termőhelytől és a gépek munkaszélességétől függően a hálózat módosítására, azonban az alkalmazott fajták koronaformájától függően a minimális telepítési növőtér a 6—9 m2-t kell, hogy elérje. Nemesnyár esetén a hálózat a következő értékhatárok között változhat: — óriásnyár 2,5x2,0—3,0x4,0 m, — korai nyár 2,0x2,0—3,0x4,0 m, — olasznyár 3,0x3,0—3,0x5,2 m. * Jelenleg: főbb állományalkotó fafajok erdősítési hálózata és erdőnevelési modellje 237
