Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

7. függelék. Töltésállapot vizsgálata árvíz idején

A talajfeltárások helyszíni vizsgálatokkal is kiegészíthetek.

A védekezés szempontjából a szivárgási vonal helyzete a legfontosabb. Furat lemélyítésével erre és piezometrikus szint helyzetére lehet következtetni.

A talaj nedvességtartalmának megállapítására ajánlott az izotópos mérőmódszer.

4.1. Szemrevételezés

Helyszíni szemrevételezéssel meg kell határozni — a szelvényszám és magasság megadásával —

— az átnedvesedett, felpuhult felületet,

— a vízkilépések helyét,

— a repedezettség mértékét,

— a mentett oldali terep állapotát (vízborítást, fakadóvizet stb.-t),

— a buzgárok helyét és viselkedését,

— az esetleges holtmedrek helyét.

4.2. Feltárás

4.2.1. A szemrevételezéskor ki kell jelölni a feltárandó keresztszelvények helyét.

— A töltéstest szivárgásánál azt a keresztszelvényt kell feltárni, ahol a víz a rézsűn a legmagasabban lép ki.

— Altalaj szivárgásnál a mentett oldali terep legmélyebb pontjainál, illetőleg holt- meder-kereszteződésnél kell a keresztszelvényeket kijelölni.

— Fel kell tárni azt a keresztszelvényt, ahol koncentrált jelenség (pl. csurgás) van. A keresztszelvényeket geodéziailag fel kell mérni.

4.2.2. A keresztszelvényben a feltárás helyét és módját úgy kell kijelölni, illetve kiválasztani, hogy a feltárás a védvonal állékonyságát ne csökkentse.

Bárhol alkalmazható olyan vizsgálati módszer, amely a talajt legfeljebb 20 cm mélységig roncsolja (pl. a 4.5.1. szakasz szerint), és ennél mélyebben nem okoz a talajban mechanikai igénybevételeket (pl. rezgéseket).

Kézzel, legfeljebb 500 N erővel a talajba nyomható, 1 m-nél nem hosszabb kutatópálcával vizsgálható a mentett oldali rézsűn és az előtéren is a talaj szilárdsága és a felpuhult réteg vastagsága (mélysége).

Az első furatot (először fúrni kell) a vízoldali koronaélben kell telepíteni. Itt kell feltárni az altalaj rétegsorát is. Meg kell határozni a szivárgási és a piezometrikus szinteket.

Fúrást végezni, veréssel vagy gépi erővel szondát a talajba juttatni, a külön felsorolt kivételektől eltekintve, csak a gát koronájáról, illetve a mentett oldali rézsűnek az árvízszint fölötti részéről lehet. Kivételek a következő esetek.

— A mentett oldali rézsűben, annak szilárd (nem felpuhult) részén fúrás (szondázás) inditható akkor, ha előzőleg a koronáról a talpig lemélyitett furatban szilárd és vízzáró volt a töltéstest (5.1.5. szakasz), és ha a fúrás (szondázás) mélységéig nem várható olyan vízadó réteg, amelynek statikus vízszintje a furat peremét eléri. Árvízszint alatt indított fúrás esetén béléscsövet kell készenlétben tartani.

— Előrehajtott béléscsővel, amelynek külső felülete a talajhoz jól illeszkedik és amelynek felső pereme a fúrás közben is magasabb, mint az adott helyen és mélységben várható piezometrikus vízszint, a mentett oldali rézsűben vagy terepen is készit- hető feltáró fúrás. A fúrólyuk körülzárásához szükséges védelmi anyagot (pl. homokzsákokat) és létszámot a helyszínen kell tartani. Legkésőbb a fúrás befejezte159