Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

5. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálati módszerek

2.5.1. A mértékadó hézagtényező meghatározása

A hézagtényező jellemzi a kötött talaj azon belső erőit, amelyektől a talaj duzzadási- felpuhulási és eróziós képessége függ. Ha a szuszpenzióvá kevert talaj üledékének az efc mértékadó hézagtényezője kicsi (e^ < 2), akkor a talaj általában vízálló. Ha e^ > 2, akkor a talajt tovább kell a 2.4.2. szakasz szerint vizsgálni. Kisebb területre érvényes helyi összefüggés is kereshető e^ számértéke és valamelyik részletes vizsgálat eredménye között. Az egyszerű vizsgálat az MI—10 268/2 előírásai szerint végezhető.

2.5.2. Tűszúrásvizsgálat

A talaj járatos erózióra való (diszperzív) képességének meghatározására mértékadó vizsgálati módszer a tűszúrás-vizsgálat. A vizsgálat során a talajmintába szúrt 1 mm-es • átmérőjű lyukon keresztül 0,3—3,0 m/s közötti sebességgel vizet folyatnak át, és a keletkező eróziós hatás mértéke szerint minősítik a talajt. A vizsgálat végrehajtását és a minősítés módját az MI—10 268/2 tartalmazza.

Diszperzívgyanús a talaj, ha

— mezőgazdaságilag szikes területről származik,

— a kötött talaj szabad felszíne esőben láthatóan erodál,

— mértékadó hézagtényezője (2.5.1. szakasz) nagyobb 2-nél, illetve egy helyileg megállapított határértéknél.

Genetikailag azonos talajoknál, egy földrajzi tájegységen belül legalább 30 db diszper- zitásvizsgálat eredményét ej, és Ip függvényében ábrázolva korrelativ összefüggés kereshető, amelynek ismeretében a tűszúrásvizsgálatok száma csökkenthető.

Mintát kell venni az anyagnyerő hely minden kötött rétegéből, a legfelső rétegnek külön a mélyebb (vízállásos) és a magasabb területeiről, és a diszperzívgyanús területrészekről. Külön előírás hiányában minden 10 000 m3 beépített földből; egy anyagnyerő helyen legalább 2 furatból. Keresztszállítás esetén jellemző szakaszonként (1.1. fejezet) legalább minden 500 méteren telepített furatból kell rétegenként mintát venni és azt minősíteni. A vizsgálatot a készülő töltés anyagára, és az altalaj kötött fedőrétegére kell elvégezni. Ha Proctor-vizsgálat készül, akkor a megfelelő víztartalmú, betömörített hengerből is kiszúrhatok a tűszúrásvizsgálat mintái.

2.5.3. Talajszűrési vizsgálat

Ez a vizsgálat alkalmas diszperzív talajnál a járatos erózió veszélyének csökkentésére szolgáló első szűrőréteg anyagának (szemösszetételének, a textilanyag pórusméretének) meghatározására. Erre számítási eljárás nincsen, a szűrőanyagok ellenőrzését az MI—10 268/2 szerint kell elvégezni. A több rétegű szűrő további rétegeinek összetétele számítható.

2.5.4. Egyszerű talajduzzadási vizsgálat

A vizsgálat gyors tájékoztatást ad a kötött talaj vízfelvételéről, duzzadási és folyási képességéről. Az MI-10 268/2 szerinti vizsgálat a kisátmérőjű (legfeljebb 40 mm) kiszúróhengerben levő, alsó végén leszigetelt és 96 órára vízbe állított talajminta kiduzzadását, felpuhulását állapítja meg.

A szerkezetes vízvezetés a talaj vízfelvételét befolyásolhatja, ezért a töltés alatti talaj kötött fedőrétegéből a 2.4.2. szakaszban foglaltak szerint, zavartalan mintákat kell vizsgálni. A töltés építőanyagából a terv szerinti mértékben tömöritettt (esetleg Proc- tor-hengerből kiszúrt) minta vizsgálata ad jellemző eredményt.

Ha a minta felszíne 1—2 mm-nél jobban kiduzzad vagy ha felszíne 2—3 mm-nél mélyebben hígfolyóssá válik, akkor indokolt a beépítés feltételeinek részletes vizsgálata

133