Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
5. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálati módszerek
A területről különböző időpontban (év- és napszakokban) készült több légifelvétel összehasonlítása során az ősmedrek hosszabb, összefüggő szakaszai kimutathatók. Kiegészítésre felhasználhatók a részletes, szintvonalas térképek is. Az ősmedreket teljes összefüggésben, mint folyamatos medret (rendszert) kell ábrázolni, bejelölve minden esetben az egykori folyásirányt is. A középszakasz jellegű, saját hordalékába vágott mederben mozgó, többnyire oldalazó mozgást végző folyó több, egymással párhuzamos mederszél nyomáról ismerhető fel. Ebben az esetben nem ősmeder-keresztezésről van szó, hanem a folyó által a legújabb időben végigjárt típusfelületről, illetve -szakaszról, amelyen belül ritmikusan változó vastagságú és szemnagyságú, de egyébként egyenletes rétegsor tételezhető fel. Ennek határán túl viszont eltérő rétegzésű talaj fordulhat elő. A vizsgálat végrehajtását az F2- ben ismertetett irodalom tartalmazza. 2.1.3. Geoelektromos horizontális ellenállás-szelvényezés A négy felszíni elektródával végrehajtható geoelektromos ellenállás-szelvényezés (2.2.3. szakasz) sűrűn felvett pontjaiból, a nyomvonal vagy a kész töltés mentett oldali rézsűlába mentén, folyamatos szelvényvonal rajzolható fel. Két különböző behatolási mélységű (pl. 3 és 10 méternek megfelelő) pólustávolsággal végigmérve a vonalat a felrajzolt fajlagos ellenállásvonalakból következtetni lehet arra, hogy — a talajnak van-e kötött (vízzáró) fedőrétege, és ha igen, akkor ez hol vékonyodik el, — van-e felszínközeiben vizet vezető szemcsés réteg. A módszerrel — ellenőrizhető a más módon felderített ősmeder-keresztezés környezete, 3—5 meder- szélességnyi hosszon, — megkereshető a típusszakaszok határa az eltérő rétegsorú fúrások között (1.1.3. szakasz), — kétes, bizonytalan adatok esetén végigmérhető a teljes nyomvonal. A mérést végrehajtani és értékelni a szakirodalom (F3.) szerint kell. 2.1.4. Felszín alatti radarmérés A felszín alatti radar elektromágneses hullámai visszhangot adnak minden olyan réteghatárról, amelynek két oldalán eltérő dielektromos állandójú anyag (pl. agyag és homok) van. A kb. 10 m behatolási képességű berendezés a réteghatárokat hossz-szel- vényszerűen rajzolja. Az egyes rétegekről semmilyen más adatot nem ad. A visszhang- hossz-szelvényből meghatározható — a típus- és egyedi szakaszok határa, — típusszakaszon belül a ritmikusan változó rétegvastagságok szélső értékének helye, — fúrásszelvények (szondaszelvények) között a rétegek alakulása. A további feltárást függélyenkénti méréssel (szondázással, fúrással) kell végezni. 2.2. A talajrétegződés függélyenkénti feltárása 2.2.1. Talajmechanikai fúrás A fúrást általában kisátmérőjű (pl. 55 mm-es) fúróval kell végezni az MSZ 4488 előírásai szerint. Rétegenként, vastagabb rétegből legalább méterenként kell mintát venni. Külön előírás hiányában legalább 0,5 dm3 vagy 1 kg természetes víztartalmú, részben zavart mintát kell venni. 129
