Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

5. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálati módszerek

új töltés tengelyvonala. Ha a szakasz 500 m-nél hosszabb, akkor kilométerenként legalább két függélyt kell feltárni az 1.2.1.8. szakasz szerint. A töltés tengelyére merőlegesen feltételezhető változás esetén egy-egy függély helyett egy-egy teljes keresztszelvényt kell feltárni az 1.2.1.9. szakaszban foglalt előírások szerint.

1.2.2.2. A feltárás mélysége a töltés magasságának legalább az 1,5-szerese legyen. Ha a vízzáró fedőréteg vastagsága a töltés magasságával egyező méretű, akkor nem szükséges a töltésmagasság egyszeresénél mélyebben feltárni.

1.2.2.3. Ha a mentett oldalon feltörő fakadóvíz mennyiségét és a szivárgó sáv szélességét is ki kell számítani, akkor típusszakaszonként egy-két függélyben meg kell határozni az első, 2 m-nél vékonyabban lefedett, vízvezető réteg (rétegcsoport) teljes vastagságát. Ez végezhető elektromos szondázással (2.2.2. szakasz) vagy nagyobb mélység esetén pl. felszíni négyelektródás szondázásssal (2.2.3. szakasz).

1.2.2.4. Az 1.1.1. szakasz szerinti egyedi szakaszokat 1—3 db függéllyel úgy kell feltárni, hogy a víz útja a talajban megállapítható és a mértékadó szelvény állékonysága számítható legyen.

1.3. Meglevő töltés feltárása

1.3.1. A töltéstest feltárását az altalajfeltárás figyelembevételével külön kell megtervezni, a feltárás célja szerint (ellenőrzés, erősítés, teljes átépítés).

1.3.2. A töltésépítés (átépítés), a töltéserősítés tervei, továbbá az árvízvédelmi tapasztalatokról szóló feljegyzések, valamint a régi gátőröktől és a korábbi védekezések résztvevőitől kapott szóbeli tájékoztatás alapján kijelölhetők

— a típusszakaszok (közel állandó magasságú és keresztszelvényű, azonos anyagból épített töltések, azonos árvízi tapasztalatokkal),

— az egyedi szakaszok (helyek), a típusszakaszon belül vagy ezek között, a műtárgyaknál és a korábban meghibásodott (átszakadt) szakaszok erősítése (helyreállítása) helyén.

A típus-, illetve egyedi szakaszok pontosabb kijelölésére használhatók a 2.1.3. és a 2.1.4. szakaszokban leírt módszerek, a gátkoronáról végzett észleléssel.

A töltéstest anyagát függélyekben kell feltárni kis átmérőjű talajmechanikai fúrással és a fúrást kiegészítő szondázással (az 1.2.1. szakaszban leírtak alapulvételével) vagy nyílt feltárással (árok, gödör).

1.3.3. Minden típusszakaszon legalább egy keresztszelvényt fel kell tárni. Ha a szakasz 500 m-nél hosszabb, akkor kilométerenként két szelvényt kell feltárni (esetleg az altalaj feltárására is kijelölt szelvényekben).

1.3.4. Ha a töltés építési keresztszelvénye ismert, akkor minden önállónak minősíthető (külön épített vagy másféle anyagból épített) töltésrészt fel kell tárni. Más adat hiányában minden típusszakaszon legalább egy szelvényben 3 fúrást kell mélyíteni: egyet a koronáról, egyet-egyet a töltésrézsűk fele és felső harmada között.

127