Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

5. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálati módszerek

1.2.1.1. Az altalaj rétegződését függélyenkénti feltárásokkal (2.2. szakasz) kell meghatározni: talajmechanikai fúrással és különféle geofizikai szondázással. Ezek kombinálhatok egymással és a 2.1.3. és 2.1.4. szakaszokban leírt vonal menti vizsgálati módszerekkel.

1.2.1.2. Kutatógödrök 1-2 m mélységig készíthetők a felső talajrétegek szerkezetének (2.4—

2.6. fejezetek) megállapítására.

1.2.1.3. A rétegeket elsősorban vízzáró és vízvezető talajokra kell elkülöníteni és meg kell határozni (fel kell ismerni) a kis teherbírású talajokat (pl. felázott agyagot, vastagabb tőzegréteget). Erre alkalmas a kis átmérőjű (kb. 50 mm-es) talajmechanikai fúrás, helyszíni minősítéssel. A kivett zavart mintákon további vizsgálatok is elvégezhetők, ezért talajmechanikai fúrásra a szondázás mellett is szükség van.

1.2.1.4. A talaj szilárdsága minősíthető a behatolási ellenállást mérő szondázási eljárás (2.6.3. szakasz), illetve közvetve a test- és halomsűrűség meghatározására szolgáló gammagamma szondázás (2.6.1. szakasz) eredményeivel.

1.2.1.5. A talaj kötött (vízzáró), szemcsés (vízáteresztő) jellege meghatározható a talaj fajlagos elektromos vezető képességét pontonként mérő elektromos szondázással (2.2.2. szakasz) vagy a talaj agyagásvány-tartalmát kimutató saját-gamma szondázással (2.2.4. szakasz). A szondázás a behatolási ellenállás egyidejű mérésével is végezhető.

1.2.1.6. Fúrás közelébe (kb. 1 m-re) telepített szondalyukban (pillérfúrásban) mért adatok megadják a szondázással mérhető értékek és a fúrással vett talajminták kapcsolatát. E kapcsolat alapján a szondázással a rétegződés a pillérfúrástól több száz m távolságra is követhető.

1.2.1.7. A fúrások, illetve a szondával felvett függélyek között a rétegsor alakulására a felszín alatti radar visszhangszelvénye (2.1.4. szakasz), illetve a horizontális geoelektromos mérés adatai alapján lehet következtetni (2.1.3. szakasz). Ez utóbbiak szerinti jellemző pontokra kell telepíteni a fúrásokat és a szondafüggélyeket. Az így nyert valamennyi adat együttes felhasználásával megszerkeszthető a rétegszelvény.

1.2.1.8. Ha a meglevő gáton árvízkor észlelt jelenségek vagy a 2.1.3., illetve 2.1.4. szakaszokban leírt mérések az 1.1.2. szakasz szerinti ritmikus változást jelzik, akkor a szélső értékeknek megfelelő helyeken (egy-egy hullámhegyen és hullámvölgyben) kell a mintavételi függélyt kijelölni.

1.2.1.9. Ha a gát tengelyével közel párhuzamosan ősmeder (1.1.5. szakasz) van vagy más adat arra utal, hogy a talajrétegződés a gátra merőleges irányban változik, akkor a jellemző helyeken a keresztszelvényeket kell feltárni. A keresztszelvényben a töltés mindkét rézsűlábánál egy-egy függélyt és a mentett oldali rézsűlábtól egy talpszélességnyi távolságban egy harmadik függélyt kell feltárni. Ez kiegészíthető további vonalas (2.1.3. szakasz) vagy függély menti feltárásokkal.

1.2.2. A feltárás sűrűsége és az eredeti terepszint alatti mélysége

1.2.2.1. Minden, az 1.1. szakasz szerint meghatározott típusszakaszon belül legalább egy függélyt fel kell tárni; a függély helye a meglevő töltés mentett oldali rézsűlába vagy az

126