Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

5. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálati módszerek

1.1. A jellemző szakaszok meghatározásának szempontjai

1.1.1. A töltés nyomvonalát olyan jellemző szakaszokra kell bontani, amely szakaszokon belül állandónak minősülnek

— a meglevő töltésen árvíz idején tapasztalt jelenségek,

— a terhelő vízoszlop (a töltés) magassága,

— a töltés anyaga (anyagai), illetve az építési anyag,

— a töltéskeresztmetszet geometriai felépítése (mintakeresztszelvénye),

— az altalaj rétegsora, az egyes rétegek jellemzői.

A jellemző szakasz vagy hosszú típusszakasz vagy rövid (esetleg csak 10—200 m hosz- szú) egyedi szakasz, egyedi hely.

1.1.2. A típusszakaszon belül az altalaj rétegződése (pl. a fedőréteg vastagsága, a k tényező értéke ritmikusan változhat is (ez megmutatkozik a gáton észlelhető jelenségek, pl. az átázás előfordulásán). Részletes ismertetést a szakirodalom (FI.) ad.

1.1.3. A jellemző szakaszok elkülöníthetők a termett talaj alapján elsősorban geológiai, morfológiai módszerekkel és a régebbi fúrások adatai alapján. Változás várható a folyóvölgy esésváltozásainak, a mellékvizek becsatlakozásának környezetében, a terepszint hirtelen változásának helyén, a geológiai törésvonalak mentén.

Másodsorban a szabályos közönkénti telepített függélyenkénti feltárások eltérése is jelzi, hogy az eltérő rétegsorú feltárási helyek között van a típusszakasz határa.

1.1.4. Egyedi szakasz feltételezhető a típusszakaszok határán vagy azokon belül. Egyedi szakasz (a környezetétől eltérő töltésmagasságú és rétegsorú szakasz) pl. az olyan holtmeder-keresztezés, amely a töltés építésekor még nyílt meder volt, vagy a gátba épült műtárgyak helyei.

Az árvízvédelem szempontjából kritikus helyek azok az egyedi szakaszok (ősmeder- keresztezések), ahol a töltés építésekor az ősmeder már fel volt töltődve a terepszintig.

1.1.5. Az egyedi szakasz különleges esete, ha a töltés nem keresztezi az ősmedret, hanem csak érinti annak egy kanyarulatát, vagy hosszában ráépül az ősmeder valamelyik partjára. Ezekben az esetekben a további feltárást az 1.2.1.9. szakasz szerint kell megtervezni.

1.1.6. Az árvízvédelmi töltés nyomvonalának végleges eldöntése előtt típusszakasz és egyedi hely helyett a kijelölt területsávon belül típusterületeket, illetve egyedi vonalakat (sávokat) kell elhatárolni. Ugyanez a feladat az anyagnyerő helyek területi feltárásának előkészítésekor is.

1.1.7. Ősmedrek és típusszakaszok felkutatásának módszerei:

— helyszíni szemle (2.1.1. szakasz),

— légi felvétel (2.1.2. szakasz),

— horizontális geoelektromos ellenállásszelvényezés (2.1.3. szakasz),

— felszín alatti radarmérés (2.1.4. szakasz).

1.2. Az altalajrétegződés meghatározása

1.2.1. Általános szempontok

125