Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
sították 4 m-es koronával, 1 : 4—1 : 3-as rézsűkkel újjáépítették. Az 1963- as Sióárvíz után pedig a töltés Harc feletti szakaszát magasították és erősítették. Az 1956-os árvíz előtti elöntések adatait nem ismerjük. Az 1956-os jeges árvíznél a Tolna és Taplósi Duna-ág jobb parti töltésén 5 db, a Sió bal partján Szekszárd felett 4 db, a Nádor-csatorna két partján 2—2 db szakadás volt. A szakadások vize a Tolnamőzsi részeken 19 km2, a Sió—Nádor-ártér Kötesd alatti szakaszán 27 km2 területet öntött el. Az 1.155 alatt tárgyalt öblözetek védelmi rendszerében lényeges változást jelentett a 70-es évek elején épített Sió-torkolati mű üzembe helyezése. A torkolati művel a dunai árvizek kizárhatók a Sió és Nádor alsó szakaszáról, a Sió—Nádor-töltések ott a két vízfolyás árvizeinek tározó töltéseiként működnek a dunai árhullámok megfelelő szintre történő apadásáig. A mű megépítésével a Duna-jobbpart Paks—Báta közötti szakaszán folyamatos védvonal alakult ki. A Paks—Báta közötti Duna-jobbparti a Sió—Sárvíz és Völgységi-pa- tak menti védművek megépítésével az alábbi ártéri öblözetek alakultak ki: A Duna—Sióközi öblözet, a Duna Paks—Siótorok közötti szakaszának jobb partján, a Sió, Sióagárd alatti torkolati szakaszának bal partján helyezkedik el, ármentesített területe 188,0 km2. A Szedresi öblözet a Sárvíz bal partján a kölesd—paksi út alatt Sió- agárdig húzódik. Az öblözet ármentesített területe 11,6 km2. A Sió—Sárvízközi öblözet. A köles—paksi út alatt a Sió—Sárvíz közén helyezkedik el Sióagárd belterületével. Ármentesített területe 10,0 km2. A Kajdacs—Simontornyai öblözet. A Sió bal partján van Simontor- nya belterületének egy részével és az alatt a kölesd—paksi útig terjed. Ártere 52,0 km2; ármentesített terület 51,5 km2, ártéri sziget 0,5 km2. A Völgységi öblözet. A Sió-jobbpart és a sióagárd—szekszárdi út között van a Völgységi-patak két partján. Ármentesített területe 3,1 km2. A Sárközi öblözet. A Sió Szekszárd alatti torkolati szakasza jobb partján és a Duna Siótorok—Báta közötti szakaszának jobb partján helyezkedik el. Területe 229,1 km2; ármentesített 221,0 km2, ártéri sziget 8,1 km2. A Sárközi és Völgységi területet É-on a Sióagárd—Sió-torkolat között a Sió-jobbparti töltés és a Völgységi-patak töltései, Ny-ról az 1495—1476. fkm között az ehhez csatlakozó Duna-jobbparti töltés, K-ről Szekszárd— Báta között a Völgység és Mecsek nyúlványainak talpvonala határolja. A terület keleti határa mentén a Duna 4—7 km széles hullámterén helyezkedik el a Gemenci erdő. A Sió—Sárvíz Szekszárd alatti szakaszának rendezése előtt az öblözet mintegy folytatását képezte a Szekszárdiéi É-ra fekvő Sió—Sárvíz és az ÉK-re a tolnai Duna-ág jobb partjára eső tolna—mőzsi ártérnek. A 90— 87 m A.f.-en elhelyezkedő 10—17 km széles, Bátánál 4—5 km-re szűkülő dunai és sárvízi holtmedrekkel átszőtt területet mind a Duna, mind a Sárvíz árvizei igen gyakran öntözték, nagy részét tartósan, kisebb részét állandóan borították. Az ártérbe települt községek közül Sárpilis, Alsónyék, Pör- böly teljes belterületével, Decs és Öcsény belterülete egy részével, az ártér 96
