Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Ilka-patak jobb partján 2,3 km hosszon árvízvédelmi töltéssé építette át. A töltés az 1876-os NV fölé 50 cm-es magassági biztonsággal, 3 m széles koronával, 1 : 2—1 : 2 külső-belső rézsűkkel épült. A 60-as évek elején az Ilka-patak torkolatát zsilippel lezárták, felette a Duna-balparti töltést magaspartba kötötték be és a Váci útba bekötő É-i szárnyát is meghosszabbították. Az öblözet területe 3,3 km2; ármentesített 1,6 m2, nyílt ártér 1,7 km2. 1.126 Az ipoly-völgyi ármentesítés fejlődése A Duna 1708 fkm-énél Szob alatt betorkolló Ipoly hossza 260 km. A 260 km-ből a 0—44 fkm és a 76—173 fkm közötti 141 km hosszon magyar—csehszlovák határfolyó. A 44—76 fkm között és a 173 fkm fölötti szakaszán, vagyis 119 km hosszon csehszlovák területen van. 5110 km2 zömében hegyvidéki vízgyűjtőjének 70%-a van csehszlovák területen, 30%-a határainkon belül. A keskeny völgytalpon kanyargó folyót mederrendezése keretében, a múlt század utolsó harmadában a Vámosmikola alatti torkolati szakaszán, századunk 40-es éveiben a Balassagyarmat feletti szakaszon több átmetszéssel némileg rendezték. A közös határt képező szakasz rendszeres szabályozási munkálataira pedig csak 1966 után került sor. Az 1960-as évek második és a 70-es évek első felében az alábbi ár- mentesítési munkákat végezték el: Balassagyarmati öblözet ármentesítése. Az Ipoly balassagyarmati szakaszát 7,1 km hosiszú új meder létesítésével rendezték, ugyanakkor a város mélyebben fekvő 2,8 km2 területét 4,2 km hosszú töltés építésével ármentesítették. Az öblözetben ármentesítésre vár még 5,2 km2 nyílt ártér. Dejtári öblözet ármentesítése. A balassagyarmati Ipoly-szakasz szabályozásához kapcsolódva rendezték az Ipoly Dejtár—Újkóvár közötti, majd az ipolyvecei szakaszát. Az átvágásokból kikerült földből töltéseket építettek az Ipoly bal partján, s ahhoz kapcsolódva visszatöltésezték a szakaszon beömlő Lókos-patak két partját és a Derék-patak két partját. A 3,5 km hoszú Ipoly-balparti—Lókos-jobbparti és a 9,7 km hosszú Lókos-balparti— Derék-patak-jobbparti töltéssel, Ipolyszög, Dejtár és Ipolyvece külterületeiből 5,7 km2 területet ármentesítettek. A töltésépítés során a vonalba beilleszthető nyárigátakat is hasznosították. Ipolyvecei öblözet ármentesítése. A dejtári öblözet ármentesítése során Ipolyvece belterülete védelmére a Derék-patak bal partján, majd ehhez csatlakozva az Ipoly bal partján 2,5 km hosszú töltés épült. A védvonallal 1,0 km2 területet ármentesítettek. Az öblözetben ármentesítésre vár még a védvonal nyugati szárnyához csatlakozó 10,8 km2 nyílt ártér. Ipolytölgyesi öblözet ármentesítése. A Vámosmikola alatti, mintegy 22 km hosszon elnyúló öblözetben Ipolytölgyes belterülete és a belterületet övező külsősége védelmére a Ganádi-patak bal partján, ehhez csatlakozva az Ipoly bal partján, majd a Nyergesi-patak jobb partján 3,5 km töltést, majd ezalatt mintegy 3 km-re Letkés belterülete védelmére pedig az Ipoly bal partján és ehhez csatlakozva az Ipoly-töltést keresztező Letkés-patak két partján 1,2 km hosszú töltést építettek. A töltésekkel 1,9 km2 területet védenek, 1,7 km2 ármentesített területtel, 0,2 km2 ártéri szigettel. Az ár80