Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
D) Víziutak - IV. Víziközlekedési eszközök
IV. VÍZIKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK Sabathiel József A víziközlekedési eszközök legegyszerűbb formái valószínűleg akkor alakultak ki, amikor az ősember vándorlásának útját állta a folyó. A folyón való átkelés könnyítésére, terhek átszállítására kezdetben egy fatörzs szolgált, majd tömlőt alkalmaztak és már bizonyos fejlődést jelentett a kivájt fatönk és a két egymás mellé kapcsolt fatörzs. A hajózás nem egy nép vagy néptörzs találmánya, hanem egyidőben számos helyen fejlődött ki a helyi anyagok és a szükségleteknek megfelelően. Egyes primitív típusok még a közelmúltban is üzemben voltak (kajak, kenu, a perui sásból készült csónakok). 1. A víziközlekedési eszközök fejlődése A belvízi hajózás két irányban fejlődött. A kis esésű, bővizű folyókon a partról való vontatás, az evezés és kisegítésképpen a vitorla volt a hajók mozgatója. A gyorsabb hegyvidéki folyókon a tutajozás fejlődött ki. Éles határvonalat azonban nem lehetett húzni a kétféle irány között. A tutajok gyakran lementek a lassúbb folyású folyókra és a síkvidéki folyók hajói mindinkább behatoltak a hajózsilipek és a folyócsatornázás elterjedésével a nagyesésű hegyi folyókba. A gőzhajózás bevezetése előtt tehát a vontatás és völgymenetben az ereszkedés volt a két uralkodó hajózási módszer. Az ereszkedésnél a hajók mozgatására és kormányzására kihasználták azt a fizikai jelenséget, hogy a hajó az esésben levő vízfelszínen lefelé csúszik és így a vízáramláshoz képest többletsebességre tesz szert. Ez a többletsebesség alkalmas a hajó kormányzására is. A Dunán az első világháború előtt végzett kísérletek szerint egy 100 t-ás hajó 1—2 m/mp többletsebességre tesz szert. A többletsebesség függ a folyó esésétől és a hajó tömegétől. Az evezés és vitorlázás csak mint rövid szakaszon való kisegítés jött szóba. A gőzhajó megjelenése és elterjedése megváltoztatta a hajózási módszereket és a hajókat is. A Dunán 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár mutatta be az első gőzhajót. Már az első gőzhajónál és az azt követő további hajóknál a gőzhajó tervezőinek a szeme előtt az a cél lebegett, hogy az árut nemcsak a gőzhajó szállítsa, hanem árukkal terhelt uszályhajókat vontasson maga után. A gőzhajókat és a később megjelenő Diesel-motoros és a hasonló nyersolaj fűtésű, vagy atommeghajtású hajókat géphajóknak nevezzük, 694
