Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája

A—S. ábra

Az általános alakú árhullámgörbe származtatása áradó és apadó ágra való felbontásból

foglaló árhullámban az említett vízhozamok különbsége érvényesül.

Q(l) = Q„(t) — Qft(t). (13)

Amennyiben előzetes mederteltséggel is számolunk, amelynek vízhozama Q,„ úgy egyenletünk módosul:

Q(t) — Qo = Qh(t) — Qk(t). (14)

Az árhullámképnek az előzők szerinti áradó és apadó ágra való bontása a vízgyűjtő-karakterisztika módszerének alapja. Hallgatólagosan az egységárhullám módszere is ezt követi. Mindkét említett módszer esetében az árhullám apadó ága meghatározott és állandó T időkésedelemmel követi az áradó ágat (A—8. ábra), és így a két görbe párhuzamosan halad. Ennek megfelelően a Qlc függvény a Qb függvénnyel is kifejezhető.

QS) = Qb(t — T). (15)

Ebből:

Q(t) — Q0 = Qb(t) — Qb(t — T). (16)

Az áradó és az apadó ágra való bontás elvét számos árhullámelmélet elfogadja, azonban ezek hangsúlyozzák, hogy a T időeltolódás mérve változó, tehát az áradó és az apadó görbeág nem feltétlenül párhuzamos egymással. Egyenleteink formailag ekkor is felírhatok azzal, hogy pótlólag a

53