Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete
ismertetett szintek és rétegvastagságok átlagos adatok, ezektől dm rendű eltérés lehetséges. A nádasterületek kotrásához különleges, fűrésztárcsás, bontófejjel és szívó-nyomó berendezéssel ellátott kotróhajók szükségesek. A hínár eltávolítására történtek próbálkozások, ennek korszerű technológiája azonban még nem alakult ki. A levágott hínár gépi összegyűjtését és szállítását még nem sikerült megoldani. A biológiai kutatások eredménye szerint pedig eltávolítás nélkül a hínárvágás káros lehet. A nádas és a puha mederanyag eltávolítása után 0--------20 cm fenéks zint alakult ki. A meder homokolására nincs gazdaságos lehetőség, mert a tóban és a környéken megfelelő minőségű anyag nem található. A feltáró fúrások alapján erre nem is lehet számítani, a távoli bányából szállított homok pedig e célra gazdaságtalan, ezért más megoldást kell keresni. 2.5 A Velencei-tó szabályozásának karbantartási feladatai A nemrég megépített partfalak eddig jelentősebb fenntartást nem igényeltek. A trapézszelvényű kőhányás ülepedése következtében a járda megrepedezhet és a betonba rakott burkolat idővel meghibásodhat. A függőleges partfal esetében a járda süllyedés miatti töredezése még hamarabb bekövetkezhet. A javítás módja a sérült elemek felszedése és újra fektetése. E művelet minden része a partról végezhető. Rendszeres feladatot jelent évek óta a kikötők iszaptalanító kotrása. A kikötőket beépített terület övezi, a jelenleg alkalmazott kotróhajók nyomóképességének határán belül zagytér nem létesíthető. A kikotort iszapot el kell szállítani, vagy műszaki fejlesztés útján ennél gazdaságosabb megoldást kell keresni. 3. A Fertő tó szabályozásának fejlődése és helyzete Kováts Zoltán 3.1 A Fertő tó szabályozásának történeti áttekintése A Fertő tó szabályozásával, a Rába folyó és a Hanság vidék rendezéséhez kapcsolódóan a múlt század harmincas éveitől kezdve foglalkoznak a szakemberek. A korábbi időkről nincsenek pontos adatok, de a Fertő-táj és a Hanság lápos-mocsaras rendezetlen területein, az érdekelt birtokosok szórványosan régebben is végeztettek helyi jelentőségű vízi munkákat. A Hanság lecsapolását 1775-ben kezdték meg a Hanság-csatorna ősének kiásásával. Az Eszterházy uradalom 1777—1780 között áttöltést épített a lápon keresztül Eszterháza—Pomogy között, melyet hétezeröles útnak is neveztek. Ez a töltés vízvisszatartó szerepet is játszott a Hanság keletebbre fekvő területeinek védelmére. A Fertő-csatornát, vagy tócsator34 529
