Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete

C—27/c. ábra

Agárdi partrészlet szabályozás után

2.4 A Velencei-tó mederszabályozásának fejlődése

A Velencei-tavon nagyobb mederszabályozási munkát csak az utóbbi 10 évben végeztek. Korábban csak a Nádgazdasági Vállalat kotort a tó nyugati felének nádasaiban csónakutakat.

A velencei-tavi nádas kotrása egyedülálló és különleges feladat. A szálban álló nád a -j- 140 cm-es szint fölött található, víz fölötti része 2 m magasságot is eléri. A -(-140 cm-es szint alatt a nád a sokéves torzsa fel- halmozódása miatt sűrűsödik, esetleg járni is lehet rajta, szálai között fekete, pelyhes iszap lebeg. Ez a réteg átlag 50 cm vastag, gyakorlatilag tö- mörnek tekinthető, kézi szerszámokkal nem bontható. Ez alatt levő további 80 cm vastag réteg az előzőtől annyiban különbözik, hogy bővebben van benne nádgyökér, és a szövedék közeit hézagmentesen tölti ki a fekete iszapos agyag. Fejtésére a kotrógépek sem mind alkalmasak. A -|- 10 cm-es szinten sárga, homoklisztes iszap jelenik meg nádgyökérzettel, a réteg vastagsága 40 cm. A — 30 cm-es szint alatt a gyökérzet ritkul és a — 80 cinnél általában már nem található nádgyökér. Ha csak a nád eltávolítása a cél, általában nem szükséges a — 20 cm-es szintnél mélyebbre kotorni. Az

528