Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete

művekre felfutó és visszahulló hullámok szívóhatása ugyanis fokozatosan megbontja és kimossa a mögöttes földanyagot. Ezt a folyamat segíti a műveken átcsapódó hullámzás is, ami a felülről lefelé szivárgó vízmennyiséget növeli. Ha a földanyag a mű mögül kimosódik, a jég a következő évben a létesítményt teljesen összetöri. Ennek megelőzésére a jégzajlás után a repedéseket meg kell szüntetni és a művek mögött a földhiányokat rendszeresen pótolni keli a csatlakozó gyepsávval együtt. A BVK-szelvények előnye, hogy a lábazati kőrakat karbantartásával a burkolat meghibásodása elkerülhető. Ha a művek alatt kialakuló áramlás aláüregelést is okozott, úgy a kérdéses szakaszt gazdaságosabb újjáépíteni.

A Sió-csatornán létesített nagy műtárgyak, a Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip, valamint a dunai torkolatnál levő torkolati mű rendszeres üzemelési és karbantartási tevékenységet igényel. A Sió-csatornán a felisza- polódás és a zátonyok kotrását, a partok biztosítását és a növényzetirtási munkákat kell a fenntartás keretében végezni.

Gondoskodni kell a vízmércék, a jelzőberendezések karbantartásáról és pótlásáról is.

C—23. ábra

A balatoni községek területén levő partvédőművek és nádasok, vízrajzi észlelőhálózat

520