Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
tapasztalt lefolyást időkkel lehet a hálódiagrammos elemzést megkísérelni. Az 1970. évi árvíznél a június 2-án bekövetkezett szegedi Maros—Tisza összefolyást kétségtelenül jól előre lehetett látni a május 25-i állapot elemzésével, amikor is a tiszai árhullám helyzetéből, valamint a Maros másodszori gyulafehérvári tetőzéséből a szegedi egybeesésre nagy valószínűséggel következtetni lehetett. Az is kétségtelen, hogy a hálódiagrammos elemzésnek olyankor van a legnagyobb haszna, amikor a fő- és mellékfolyók közel azonos hozamú árhullámokat szállítanak. Ez az elemzés arra nem alkalmas, hogy mérlegeljen a különböző arányú vízhozam-találkozások között. Az azonban különösebb elvi meggondolás nélkül sem lehet kétséges, hogy az árhullám-találkozás veszélyességét csak fokozza a találkozó árhullámok csúcsbeli vízhozam-egyenlősége, vagy az ehhez közelálló állapot. 4. A Magyarországon alkalmazott árvízszámítási, statisztikai feldolgozási módszerek jelenlegi és a jövőben előtérbe kerülő eljárásai Az alábbiakban röviden megkíséreljük öszefoglalni, hogy a tudomány mai állása szerint az árvízvédekező mit várhat az árvízi elméletektől és az előrejelzéstől. Az eddigiekben csupán az árvízi előrejelzésekről beszéltünk, tehát tulajdonképpen különleges célú előrejelzésekről. Nincs szándékunkban e munkában érinteni az általános célú előrejelzéseket, tehát a középvízi és a kisvízi előrejelzéseket. A középvízi előrejelzésekről annyit, hogy azok sokkal nagyobb pontossággal tehetők meg a mércekapcsolati adatok felhasználásával, mint az árvízi előrejelzések. Az árvízi előrejelzések nehézségét éppen az okozza, hogy a középvízre érvényesnek bizonyult elveket próbálják ide is kiterjeszteni. A kisvízi előrejelzéseknek munkánk tárgyától távoli céljai vannak. Az árvízi előrejelzések jóságát és egyáltalában: az árvízi helyzetképek kialakításának pontosságát technikai eszközökkel lényegesen fokozni lehet. Ez azt jelenti, hogy a gyors adattovábbítás, a távjelző vízmércék rendszere és általában a technika ma kialakuló vívmányai a gyors döntéseket közel hozhatják. Nagy jelentősége van a jó nemzetközi kapcsolatoknak is, mert a külföldi vízgyűjtőn lehulló jelentékeny csapadékról történt időbeni értesülésünk az árvízvédekező osztagok gyors felvonulását teszik lehetővé és ezáltal biztosítjuk az időbeni, erőteljes és eredményes beavatkozás lehetőségét. Ugyancsak nagy jelentősége van a számítógépi programoknak, amelyeket nemcsak elő kell készíteni, hanem az új árvizeknek megfelelően mindenkor korszerűen kell tartanunk. A kész számítógépi programok alapján számos előrejelzési változat megvizsgálható, és a védelem vezetés ezeknek ismeretében dönthet. A technikai lehetőségek mellett azonban sohasem szabad megfeledkeznünk azokról a hidraulikai és hidrológiai természetű nehézségekről, 4 49
