Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
Megjegyzés. A szaggatott vonalak és a záréjeibe rét számértékek a vízrendszer fö/yátn keletkező árhullámok szegedi szelvényben történő egyidejű tetőzésekhez szükséges időkésleltetéseket mutatják, napokban kifejezve A—6. ábra Hálódiagram a Tisza vízrendszerében a középvízi lefolyásokra az izokron térképnek megfelelően hatjuk, (1—6. ábra) hogy a tiszai vízrendszerben az átlagos kritikus lefo- lyási út Szegedig 15 nap hosszúságú. Ezt a Szamos-Tisza útvonalon határozhatjuk meg. Az ábrán a zárójelbe tett számértékek mutatják meg, hogy hány nap késleltetés szükséges a további folyókon való vízlefolyásra ahhoz, hogy minden folyó árhulláma egyszerre tetőzzék a szegedi szelvényben. Kiderül, hogy átlagos körülmények között a Maroson 4, a Körösökön 6—7, egyéb folyókon pedig 2—7,5 nappal későbben kell esnie az esőnek, mint a Szamos vízgyűjtőjében, ahhoz, hogy minden lefolyási út egyidejűleg legyen kritikus. Nagyobb árvizeknél ezek az értékek óvatosabban kezelendők, mert tapasztalataink szerint Szamos és Maros viszonylatban 10—12 nap, Szamos és Körös viszonylatban pedig 13—17 nap is szükséges lehet a kritikus úthoz számított késleltetés eléréséhez. Megjegyezzük, hogy a magyar Dunán a késleltetések fentemlített vizsgálatának kevés jelentősége van. Ellenben a bajor- és az osztrák Dunán a jelentékeny alpesi mellékfolyók miatt nagyobb a jelentősége az egyes késleltetési eseteknek. A folyamrendszerekben olyan árhullám is kialakulhat, ahol az esők megindulása szempontjából két, vagy több centrum is megkülönböztethető Ezt ilyenkor a hálódiagrammon úgy juttathatjuk kifejezésre, hogy a szükségnek megfelelően két, vagy több kezdőpontot ábrázolunk. Az előzőkben bemutatottak szellemében feltüntethetjük ezen az ábrán teljes vonallal a tényleges lefolyást, szaggatott vonallal a kritikus tetőzéshez szükséges, de be nem következett, tehát hiányzó időkésleltetését, eredményvonallal pedig azt a késleltetést, ami be is következeit. Az A—7. ábrán pl. látható az 1932. évi nagy tiszai árvíz gráfdiagrammja. A Sajó—Hernád—Bodrog fo47
