Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
A kitűzés elvégzése után a rézsűt kell lenyesni. A kézi munka pontossága felesleges a folyók partján, ezért a rézsűt csak durván kell kialakítani. Az első munkafázis, amelyet azonnal lehet végezni, a fenékszórás. Ezt teljes terjedelmében meg kell csinálni, mert ellenkező esetben a lábazati kőszórás környezetében elmosások keletkezhetnek. A fenékszórás megfelelő hosszon való elvégzése után kell elkészíteni a lábazati kőhányást és ugyanabból a daruállásból kell kirakni a rézsűre is a burkolati kőszórást. A terméskőnek a rézsűn való rendezését kézzel kell elvégezni és célszerű alacsony vízállásnál, koncentráltan ütemezni. Természetesen ha a mű hosszú, ami elég gyakori, akkor a műveleteket szakaszosan kell végezni. Egy rövidebb hosszon elvégzett fenékszórás után lehet a parti művet építeni. A vezetőmű építése lényegében azonos az eddig elmondottakkal, azzal a különbséggel, hogy egyes műveletek elmaradnak és újabbak jelennek meg. A vezetőmű építésénél az egyes lépések a következők: — kitűzés, — fenékszórás, —< bekötőművek elkészítése, — a vezetőmű gáttestj ének az elkészítése, — a mű víz feletti részének rendezése. A műveletek közül egyedül a bekötőművek készítése olyan, amelyet a partvédőművek építésénél nem tárgyaltunk. A bekötőmű viszont szerkezetileg teljesen megegyezik a keresztgáttal, illetve a sarkantyúval, ezért az építése is azonos művekből áll. A vezetőmű elkészülte után a bekötőmű a folyó felől vízi járművekkel nem közelíthető meg. Ezért a fenékszórást követően a vezetőmű építése előtt a bekötő gátakat kell először elkészíteni. Ha a vezetőmű elég távol van a parttól, fennáll a veszélye a köztük kialakuló erős áramlásnak, amely előbb a partot, majd a vezetőművet rongálja és végül is a teljes szabályozást tönkreteheti. A bekötő keresztgátak ezt megakadályozzák. Lassítják az áramlást, amely nemcsak veszélytelenné szelídül, hanem a hordalékát is lerakja és ezzel a vezetőmű mögötti rész feltöltődik. A vezetőmű építésének legkényesebb része az, ahol a szabályozási vonal metszi a természetes partéit. Ez a hely a vezetőmű bekötése a partba. Ettől a ponttól partvédőművel folytatódik a szabályozási mű. A két mű csatlakozását meg kell erősíteni, mert a felső végén a víz megkerülheti a terméskő gátat és a partot megrongálja. Az alsó végén, ha nem sikerül a két vonal közös érintőjét kialakítani és a csatlakozás nem kellően megerősített, a védetlen part kikagylósodik, hátrafelé kezd erodálni, majd alámossa a vezetőművet is. A párhuzamos, hosszirányú kőművek közé tartozik a kődepónia. Jellemzője, hogy a szabályozási vonaltól függően a partéltől kisebb-nagyobb távolságra épül. Szélességi mérete a rézsű kőszükséglete szerint pl. a Duna alsó és középső szakaszán 12 m, magassága 1,0 m. A kőmű helyén levő cserjéket, bokrokat, fákat és tuskókat el kell távolítani és a terep egyenetlenségeit durván el kell rendezni a tereprende28* 435
