Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
zés során. Az építendő mű alatti egyenetlenségek és a növényzet stb. eltávolítása nemcsak az építést könnyíti meg, hanem ezáltal a mű a funkcióját is jobban el tudja látni. Ezt a munkát a medertisztítási szempontok is megkövetelik. A folyó főmedréhez képest hosszirányú műnek tekinthető a mellékágelzárás, a mellékág szempontjából azonban ez, ha nem is hossztengelyre merőleges, de keresztirányú mű, kialakításánál és építésénél ezért mind a két helyzetének a feltételeit figyelembe kell venni. A mű igénybevételénél két tényezőt kell számításba venni. A kész mű működésénél az átbukó víz veszélyezteti a mű állékonyságát, ezért az elzárt, mellékági oldalán erős fenékvédelmet, fenékszórást kell építeni. A mű igénybevételénél figyelembe kell továbbá venni az építés közben kialakuló extrém vízsebességeket, amelyek még a kivitelezés során okozhatnak káros kimosásokat, alak- változásokat. Nagyobb méretű elzárás építése esetén ajánlatos a gáttest alsó 1 méteres rétegét teljes hosszban elkészíteni a fenékszórást követő ütemben. Ezután a mű teljes szelvényét kétoldalról egyszerre vagy felváltva kell építeni a parthoz, vagy a vezetőműhöz való csatlakozástól az elzárás közepe felé haladva. Keresztirányú folyószabályozási művek — mint a sarkantyú, illetve a keresztgát — a folyó domború, illetve homorú partjáról nyúlnak be a mederbe, a tervezett szabályozási vonalig. A kivitelzésük szervezési sajátossága ezért, hogy a művek egy része nehezen közelíthető meg az úszó munkagépekkel és járművekkel a sekély parti víz miatt, másrészt a mélyebb mederrészekhez érkezve a művek végénél kialakuló örvények, vízsebességek hatása ellen kell védekezni. Sarkantyú, ill. keresztgát építésénél a művelet sor a következő: — kitűzés, — parti bekötés készítése, — fenékszórás a teljes tervezett területen, — a sarkantyú vagy keresztgát testének az építése, — a mű víz feletti részén a terméskő rendezése, profil kialakítása. A kitűzés állandósított pontok és a részletes helyszínrajz alapján történik. Fokozott szerepe van a változó mederben az előfelvételnek, amelyet a műszaki ellenőrrel közösen kell felvenni. A parti bekötés készítése lényegében a kőszórás jellegű partvédőmű építésével azonos. A kőszórás vastagsága 40—50 cm. A parti bekötést és a fenékszórást feltétlenül a mű testének építése előtt kell elkészíteni, még akkor is, ha ez organizációs nehézségeket okoz. A mű építése közben levonuló árhullámok ugyanis a mű környezetében megbonthatják a partot, vagy a gát felett átbukó víz olyan fenékmélyítést okozhat, amely az egész mű megrogyására vezethet. A sarkantyú, keresztgáttest építésének az előre- haldásával pedig a növekvő vízmélység és sebesség a mű környezetében a medret állandóan mélyítené és növelné a felhasználásra kerülő terméskő mennyiségét, ha előre nem készülne el az erős fenékvédelem. A sarkantyú vagy keresztgát testének az építése a partnál kezdődik és általában a szelvény teljes keresztmetszetének a beépítésével halad a folyó 436
