Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
e) anyaguk szerint: —i terméskőből készült művek, — kőtörmelék és durva hordalékból összeállított szerkezetek, — műkő és beton elemek felhasználásával készült művek, — rőzseművek, — falemezek, rudak felhasználásával készített művek, — fémből készült elemek, — műanyagok felhasználásával készült szerkezetek. A művek kialakításához a legfontosabb szempontokat a művek funkciói szolgáltatják, továbbá a folyó hidrológiai, hidraulikai és geometriai jellemzői, valamint a meder minősége. Ezek a szempontok a művek anyagára is eligazítást adnak. A művek funkcionális kiválasztása, valamint helyszínrajzi elrendezésük meghatározása a folyószabályozási tervezés feladata, ezért ebben az összeállításban a szabályozási művek építéstechnológiáját meghatározó szerkezeti, alaki és építőanyag-igény szempontjából adunk összefoglalást. A következőkben részletesebben foglalkozunk a művek amyagával, szerkezetével. A művek anyagának kiválasztásánál gondolni kell arra, hogy az anyag — olyan mennyiségben álljon rendelkezésre, ami gazdaságosan kielégíti az igényeket, — minimális költséggel lehessen a beépítés helyére szállítani, — feleljen meg a szilárdságtani, fagyállósági és kémiai igénybevételnek, — biztosítsa a művek megfelelő tartósságát és alakját. A folyószabályozás legfontosabb anyaga ma is a vízépítési terméskő. Gyakorlatilag minden folyószabályozási mű megépíthető belőle. A folyószabályozásnál használt terméskőnek ki kell elégítenie azokat a követelményeket, amit az MSZ 1998—70 számú szabvány ír elő. A szabvány szerint a vízépítési terméskő nyomószilárdsága kb. 1000 kg/cm2, vízfelvétele max. 3%, és teljesen fagyálló. Vízépítési célokra elsősorban a bazalt és andezit alkalmas, de jól használható a kellő szilárdságú mészkő vagy gránit is. A kőtörmeléket, durva hordalékot a folyószabályozás kezdete óta rő- zsével kombinálva használják, mint a rőzsehengerek töltőanyagát, illetve a vegyes művek töltőanyagaként. A betonelemek gyártása is régi gyakorlat a folyószabályozásban. Különösen burkolatok építéséhez előnyös és gazdaságos. A helyi homokos kavicsos mederanyagot, illetve hordalékot felhasználva, 150 kp/m:1 cementadagolással készíthetők különböző súlyú, alakú testek, műkövek és ilyen esetben az anyagszállítás csak a cementszállításra korlátozódik. A folyószabályozás második legfontosabb építőanyaga a rőzse, ami rugalmas, szilárd, fagyálló és tartós építőanyag, ha jól választják meg a fajtáját és alkalmazási körülményeit. Jelenleg a rőzse alkalmazása munkaigényessége miatt háttérbe szorult, bár a gépesítési lehetőségek módot adnának szélesebb körű alkalmazására. A rőzse kévékben kerül a beépítés helyére. Felhasználása történhet 423
