Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
ilyen formában is, de az esetek nagy részében rőzsekolbászt, rőzsehengert készítenek belőle. Számításba jöhetnek még mint építőanyagok a fa, a fém, a műanyag, melyek legtöbb esetben az előzőekben leírt anyagokkal együttesen kerülnek alkalmazásra. 2.5.2 A szabályozási művek szerkezete A szabályozási művek igen sokfélék lehetnek a funkciójuknak, szerkezetüknek megfelelően. A csoportosításuk sokfélesége mellett is nehéz úgy összefoglalni őket, hogy áttekintésükben ne legyen ismétlés. Vezetőmű például készülhet terméskőből, rőzséből, műkőből vagy kőkosarakba töltött kőtörmelékből előre gyártva, vagy hordalékból a helyszínen töltve az adottságoknak és a célnak megfelelően. Ugyanezt szinte valamenyi szabályozási műről elmondhatjuk. Ezért a művek szerkezetének ismertetését a szabályozás céljának megfelelően célszerű ismertetni. A partvédőművek olyan szabályozási művek, melyeknek a vízsodrás, a hullámverés és a jég partokat és mederoldalt rongáló hatását kell megakadályozniuk, a partok állandóságát kell biztosítaniuk. Általában a homorú part mentén és ott létesülnek, ahol a szabályozási vonal a part mentén halad. Szerkezetileg a partvédőműnek két fő része van; a meder mélyülését megakadályozó és alapul szolgáló lábazat (lábazati kőhányás, kőszórás stb.) és a rézsűs burkolat (pl. betonlapból, rőzseterítésből, kőterítésből, dróthálós matracból műanyagszövetből stb.). Partvédő lesz a kődepóniából is, melyet akkor kell építeni, ha a szabályozási vonal a szárazföldön halad és a meder kialakítását a víz erodáló erejére bízzuk. Kisebb vízsebességű és kisebb vízhozamú folyókon a partvédő műveket gyakran készítik rőzséből. Rozsé partvédőmű esetén általában a támasztó lábazatot a partvonalával párhuzamos rőzse hengerekből állítják össze. A mederfenék védelmét kőből készült partvédőművek esetén általában a megfelelő szélességű és 30—50 cm vastag kőszórás képezi. A fenékvédelmet a nagy mélységek kialakulásának megelőzése érdekében a mű építése előtt kell elhelyezni. Ha a part erősebb védelmet igényel, vagy a szabályozási vonal a vízben, de a parttól csak néhány méter távolságban halad, rakott rőzseművet lehet alkalmazni. A mederfenék védelmének igen tartós, hagyományos megoldása a rő- zsepokróc. Lehet rézsűvédelemre is használni, a víz feletti részen azonban túl költséges a megoldása. A partvédő művek régóta használt anyaga a vízépítési terméskő. Szilárd, fagyálló és rugalmas művek készíthetők belőle. A terméskőből készült legegyszerűbb partvédőmű a kőterítés (kőszórás). A kőterítés több terméskövet igényel, mint a betonba rakott, vagy ékelt terméskő burkolat, viszont kevésbé munkaigényes. 424
