Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése

ahol ht) a mederképző vízállás, T időtartam (átlagos év), h-, az i vízállás osztályköz gyakorisága, G, az z vízállás osztályközhöz rendelt hordalékhozam, G az átlagos hordalékhozam.

Az összefüggés alkalmazhatósági feltételeit, valamint a szabályozás során megváltozó körülmények közötti érvényességét ugyan vitatják, de ennek ellenére ma is ez az egyetlen alkalmasnak látszó képlet.

A bemutatott módszer a vízhozam természetéhez jobban igazodó vízállás meghatározását teszi lehetővé, mivel nemcsak a vízhozamot, hanem a folyó hordalékszállítását is figyelembe veszi. Sok esetben azonban nem állnak részletes hordalékmérések rendelkezésre, melyekre támaszkodva a hordalékszállítást leíró összefüggések meghatározhatók. Köztudott viszont, hogy a mederalakulás szoros összefüggésben van az energiával, továbbá az energia a hordalékszállítással. A mederképző vízállás (vízhozam) hordalékösszefüggések hiányában is számítható, tehát a vízjárást jellemző gyakoriságokból és az adott osztályközben levonuló vízhozamhoz tartozó mozgási energiából, mint azt a B. 28. ábra mutatja.

A vízállás idősor alapján meg kell határozni a vízállásgyakoriságokat és ábrázolni kell a Q — Q(H), F = F{H) és a vk — vk(H) összefüggéseket. A vízállásgyakoriságokat megszorozva a hozzátartozó víztömeggel és a kö410

B—28. ábra

A mederképző vízállás meghatározása a folyó energiaviszonyai alapján