Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése

írott formában (nem a jegyzőkönyvben) is összegyűjteni és megőrizni. Ezek- bői lehetőség van a további számításokhoz szükséges paraméterek (szelvényterület, szélesség, hidraulikus sugár, középmélység stb.) számítógépes úton történő összeállítására is.

Nagy vizek levonulásának ellenőrzéséhez, árvízszintek számításához a teljes hullámteret átfogó völgyszelvények ismerete nélkülözhetetlen. A számításokhoz legalább 3—5 km-enként, jellemző helyen felvett szelvények adatai szükségesek. Értelemszerűen idetartozik valamennyi hídszelvény is, ártéri nyílásaival együtt. Feltétlenül meg kell adni az átfolyási szelvény szélességét és a szerkezetek alsó élét.

A hidraulikai számítások egyik legfontosabb alapadata a vízfelszín esése. Az esés meghatározását célzó vízszint rögzítések jelentősége lényegesen nagyobb, mint ahogy az a jelenlegi vízrajzi gyakorlatból kitűnik. A rögzítési eredmények felhasználásából nyilvánvaló, hogy az esésmérések hasznossága egyidejűleg végzett vízhozammérések esetén megsokszorozódik, különösen ha azokat minél több jellemző vízhozamnál megismétlik. A vízszintrögzítések gyakori és megfelelő pontosságú végzése a vízfolyás mentén jól karbantartott alapponthálózatot, kellő gyakorlatot és megfelelő módszert kíván. Általában megállapítható, hogy az egy időben való lekaró- zás és utólagos bemérés módszere az újabb gyakorlatban nem vált be. Célszerű a vízfolyást olyan szakaszokra osztani, amelyeken a rögzítés egy nap alatt elvégezhető. Az esetleges vízállásváltozások 15—25 km-es távolságokban óránként leolvasott vízmércék adatai alapján könnyen redukálhatok.

A tervezéshez a hidrometriai mérések közül sebesség, vízhozam, hordalékmérésekre, esetleg mederanyag mintavételre lehet szükség.

Rendszeres vízhozammérést folyóinkon, jelenleg a VITUKI, illetve az illetékes vízügyi igazgatóságok végeznek. A meglevő adatok gyakran kiegészítésre szorulnak, vagy azért mert a szükséges szelvényben egyáltalán nem volt vízhozammérés, vagy az adott vízállástartományban a mérések száma elégtelen. A szabályozási feladatoknak megfelelően jó előre fel kell mérni, hogy hol és milyen vízhozammérésre van szükség. A szükséges méréseket néhány hónap alatt a vízügyi igazgatóságok mérőcsoportjai is elvégezhetik.

Vízszintrögzítésnél — legalább a szakasz két végén és a mellékvízfolyások torkolata alatt — feltétlenül elő kell irányozni vízhozammérést.

Hordalékméréseket jelenleg csak a VITUKI végez, főleg a lebegtetett hordalék vonatkozásában.

A folyók mederanyagának szemcseösszetételi görbéit a Vízrajzi Atlasz sorozat kötetei közlik. Ezek az adatok kotrási terveknél, partállékonysági vizsgálatoknál stb. közvetlenül hasznosíthatók.

2.1.1 Adatok, összefüggések

A folyószabályozás tervezéséhez szükséges alapmennyiségeket, összefüggéseket három csoportba célszerű összefoglalni; a meder, a hidrológiai viszonyok és a hidraulikai viszonyok jellemzői szerint. A folyó medrével kapcsolatban meg kell adni:

— a szabályozás szempontjából jellemző szakaszok határait,

405