Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
—' a szabályozottság mértékét, — a szakaszok kanyarulati viszonyait jellemző paramétereket, — a szakaszok keresztszelvényeinek geometriai jellemzőit, — a meder és partok anyagának jellemző paramétereit. A szabályozás szempontjából jellemző szakaszok határait a folyó esésviszonyainak, morfológiai adottságainak figyelembevételével, a már meglevő szabályozások szem előtt tartásával kell meghatározni. Törekedni kell arra, hogy a jellemző szakaszok ritmusát, kanyarulati viszonyait, geometriai adottságait, meghatározott tartományon belül ingadozó paraméterek jellemezzék. A szabályozottság mértékét a folyó szabályozott szakaszainak a teljes hosszhoz viszonyított aránya adja meg. A szabályozottság mértékének ismerete alapvetően fontos, mivel csak a szabályozásra váró szakaszokon alakíthatja medrét a folyó szabadon, a szabályozott szakaszok ugyanis már meghatározott feltételt szabnak a folyó fejlődéséhez. A rendelkezésre álló adatok alapján a meder alábbi morfológiai jellemzőit kell meghatározni: — a középvízi meder vonalazása, kanyarulati viszonyai, — a közép- és kisvízi meder esésviszonyai, — a középvízi meder szélessége, illetve a tényleges méderszélességet a lehetséges hajózási vízszinteknél, — a mederszélességének és mélységeinek viszonya, — a sodorvonal kanyargása a középvízi mederben. A fenti paraméterek feldolgozására, a morfológiai hossz-szelvény készítésére a B. 26. ábra mutat példát. A morfológiai tényezők egymással és a beépített szabályozási művekkel szoros kölcsönhatásban vannak és így külön-külön nem vizsgálhatók. A feldolgozást ezért célszerű folyásirányban szakaszról szakaszra haladva a befolyásoló tényezők együttes figyelembevételével végezni. A hidrológiai viszonyok jellemzéséhez meg kell adni: — a szakaszon levő vízmércék adatait, — a jellemző vízállásokat, vízállás-tartósságokat, jeges és jégmentes időszakra, — a vízhozam összefüggéseket, jellemző vízhozamokat, vízhozamtartósságokat, hidrológiai hossz-szelvényt, — a hordalék összefüggéseket, —' a jég jelenségek jellemző adatait. A meder hidraulikai viszonyainak jellemzésére meg kell adni: — a vízfelszín esését, adott vízhozamoknál, — a kritikus sebességeket, — a szakaszra jellemző érdességi tényezőket, — a meder állandósági tényezőt. A vízfelszín esését adott vízhozamok mellett végzett vízszintrögzítés alapján lehet megadni. A vízszintrögzítést célszerű vízhozammérésekkel 406
