Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
Külön gondot kell fordítani a folyók szabályozásával kapcsolatos ismeretek összegyűjtésére, feldolgozására. Ez a vizsgálat ad lehetőséget a különböző időszakokban végzett szabályozások hatásának, hatékonyságának értékelésére, a szabályozási módok összehasonlítására és segítséget nyújt az alkalmazásra kerülő szabályozási koncepciók kialakításához is. Még egy szempontból érdemes foglalkozni a régebbi szabályozási tervekkel. A kiviteli tervek alapján lehet felmérni; hol, mikor és milyen szabályozási művek kerültek alkalmazásra, ezek hatásukat kifejtik-e még, illetve mennyire minősíthető a vizsgált szakasz szabályozottnak. A későbbiek során figyelni kell arra, hogy a már meglevő művek lehetőleg az új szabályozási koncepcióba is beépüljenek. A hidrológiai tanulmányok terjedelme és tartalma a szabályozásra kerülő folyó vagy folyószakasz feltártságától függ. Célszerű a hidrológiai alapjelenségekre vonatkozó ismereteket is önálló tanulmányba foglalni össze, ezzel megkönnyítve a tervezést, ahol már a tanulmányban meghatározott paramétereket, összefüggéseket csak alkalmazni kell. A hidrológiai tanulmányoknak minden esetben tartalmazniuk kell a víz-, jég-, hordalékjárás és a morfológiai viszonyok jellemzését. Ezen túlmenően kitérhet még speciális kérdésekre, mint pl. a talajvíz, illetve part menti vízforgalom, a víz- és jégjárás előrejelzése, vízminőség stb. A hidraulikai vizsgálatok feladata elsősorban a sebességeloszlás, az áramlási viszonyok, a kritikus sebességek, az érdességi viszonyok jellemzése. Ezen túlmenően feladata az árhullámok levonulásának vizsgálata, különböző vízhozamokhoz tartozó felszíngörbék meghatározása stb. A szabályozás jellegétől függően kerülhet sor a duzzasztott terek hidraulikai viszonyainak jellemzésére, a felvízi és alvízi szakaszok mederalakulásának vizsgálatára, előrejelzésére. A kismintavizsgálatok tájékoztatást adnak a szabályozás várható eredményeiről. Meg kell azonban említeni, hogy a modellkísérletek csak akkor tudják betölteni a folyószabályozásban szerepüket, ha elvégzésükről kellő időben gondoskodnak, vagyis a vizsgálati eredmények a szabályozási terv kidolgozásakor már készen rendelkezésre állnak. Elképzelhető, hogy a modellkísérletek a tervezéssel párhuzamosan folynak és a különböző variánsok közül a kismintabeli eredmények alapján választják ki az optimális megoldást. Az általános szabályozási terv alapját tehát különböző tanulmányok képezik. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az általános szabályozási terv szükségszerűen elvégzendő számítások mellett csupán műszaki leírást tartalmaz, amiben alátámasztás nélkül indokolják a szabályozás célját és módját. Kétségtelen, hogy a tanulmányok elkészítése nagy körültekintést és jelentős munkát igényel. Ebből adódik, hogy a tervezés során vagy elmaradnak a tanulmányok, vagy különböző Intézeteket, Intézményeket bíznak meg elkészítésükkel. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a tanulmányok meghatározott folyószabályozási célkitűzés elérése érdekében készülnek, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy készítésükben a folyót ismerő, a részletes tervezést végző szakemberek is részt vegyenek. 26* 403
