Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
Tudományos Akadémia és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet támogatásával az Országos Levéltár kéziratos térképanyagát dolgozta fel bibliográfiaszerűen Fodor Ferenc. A három füzetből álló kiadvány címe — A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig —. Az évszám, szerző és vízgyűjtő szerint is rendezett anyag rövid tartalmi és kritikai megjegyzéseket is tartalmaz. Rendkívül hasznos segítséget nyújtanak az érintett területekről készített légi fényképek. A légifotogrammetria alkalmazási lehetőségeiről az OVH külön útmutatót készíttetett, amely a Vízügyi Igazgatóságoknál rendelkezésre áll. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a Kartográfiai Vállalat (Budapest XIV., Bosnyák tér 5.), Geodéziai Termelési Osztályán valameny- nyi újabb légifényképezés anyagát nyilvántartják, amiről készséggel adnak tájékoztatást. Ugyanott közvetlenül megrendelhetők az esetleges másolatok is. A fotótérképek titkos ügykezelése nehézséget jelent, ez azonban nem lehet indok arra, hogy a fotótérképek adta, minden másnál szemléletesebb és szabatosabb információk hasznosítását a vízügyi gyakorlat mellőzze. A folyószabályozások tervezéséhez kapcsolódó tanulmányok két csoportra oszthatók. Az első csoportba azok a tanulmányok tartoznak, melyek a folyók vízgyűjtőjével, természetföldrajzi jellemzésével, a folyóvölgy geomorfológiájával foglalkoznak. Mivel egy vízgyűjtő terület természetföldrajzának, geomorfológiájának jellemzői folyószabályozási időléptékben gyakorlatilag állandónak tekinthetők, vizsgálatuk és leírásuk csak egyszer szükséges, illetve, ha nagyobb méretű emberi beavatkozások hatása jelentkezik, az anyag csak esetenként igényel kiegészítést. Megjegyezzük, hogy az újabb Vízrajzi Atlaszok már tartalmaznak ilyen tanulmányokat, melyek célszerűen felhasználhatók, ill. szükségszerűen kiegészíthetők. A második csoportba már a folyószabályozás időléptékében is változó mennyiségekkel, paraméterekkel kapcsolatos tanulmányok tartoznak. Ezeknek a tanulmányoknak a száma és terjedelme a folyónak és vízgyűjtőjének feltártságától, a gazdasági célkitűzésektől függően igen különböző lehet. A legfontosabbak: — a szabályozás célkitűzésével, — az emberi beavatkozások hatásával, — hidrológiai vizsgálatokkal, — hidraulikai vizsgálatokkal, —i a kismintavizsgálatokkal foglalkozó tanulmányok. A szabályozás célkitűzésével foglalkozó tanulmányhoz el kell végezni a folyószabályozással és árvízvédelemmel kapcsolatos igények feltárását és meg kell adni a szabályozás célját. A műszaki indokok mellett, célszerű gazdasági vizsgálatokat is végezni, melyek alapjai lesznek a tervezés során a hatékonysági számításoknak is. Az emberi beavatkozások hatásának vizsgálata során foglalkozni kell a vízgyűjtő terület összegyülekezési, levonulási, hordalékképződési viszonyaival, illetve azok változásával. 402
