Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
Legfontosabb a Vízügyi Igazgatóságok és a VIZITERV tervtárában levő adatok feltárása, majd ezek alapján a korábbi szabályozások paramétereinek feldolgozása, lehetőleg időrendben, táblázatosán, illetve az ábrázolható adatokat grafikonokon. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1955-ben a különböző folyókró! monográfiákat készíttetett a Vízügyi Igazgatóságokkal (Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények). Ezek a nagy munkával készített leírások rendszerint értékelő részt is tartalmaznak és legfőbb értékük, hogy alapos helyismerettel rendelkező szakemberek állították össze. A régi folyamos szakemberek tapasztalatainak, visszaemlékezéseinek összegyűjtése, írásba foglalása, megőrzése ezen túlmenően is minden folyószabályozási tervezési munkának fontos része. A helyszínrajzi anyagok egyik igen hasznos beszerzési forrása a Hadtörténeti Intézet Térképtára. Az 1920 előtti térképanyagok minden megkötés nélkül beszerezhetők, illetve fotómásolat készíthető róluk. A legrégibb térképek — melyek szóba jöhetnek — a XV. századból származnak. Ezek azonban a legtöbb esetben inkább kuriózum jellegűek. Sokkal hasznosabbak a katonai felvételek (melyek közül az első készítését II. József rendelte el). Négy országos jellegű katonai felvétel készült, melyek méretarányuknál fogva is igen figyelemreméltók. A felvételek a következő időszakokban készültek: I. katonai felvétel 1763—1787 között, méretarány 1:28 000 II. katonai felvétel 1830—1869 között, méretarány 1:28 000 III. katonai felvétel 1869—1887 között, méretarány 1:25 000 IV. katonai felvétel 1890—1918 között, méretarány 1:25 000 A IV. katonai felvétel nem fejeződött be. Az I—II. felvétel vetület nélküli a III—IV. sztereo vetületi rendszerben készült. Az I—III. felvételek anyaga szabadon hozzáférhető, fel van oldva a titkos ügykezelés alól. Ezek a térképek elsősorban síkrajzi (helyszínrajzi) vonatkozásban hasznosíthatók. A különböző időszakokból származó felvételeket azonos méretarányú helyszínrajzra átszerkesztve, majd egymásra rajzolva, láthatóvá válik az a teljes völgyszakasz, amelyet a folyó a közelmúltban bejárt. Igen hasznos felvilágosítást ad a folyó különböző időszakokban mért hosszának összehasonlítása. Ki kell választani a vizsgált folyóvölgy hossz- tengelyében két eléggé távol eső, de jellemző pontot (célszerűen két küszöböt). 50—200 év távlatában — még a rendszeresebb szabályozások előtti időszakban — összevethető a két pont közötti folyóhosszal. Ha lényeges különbséget találunk közöttük (hosszabbadást vagy rövidülést) hasznos következtetések vonthatók le a folyó energiakészlet változására vonatkozóan. A Vízrajzi Atlasz sorozat legtöbb kötetének helyszínrajzain az utolsó kettő-három felvétel szerinti állapotot azonos méretarányban dolgozták össze. Így a kanyargás változása, a hosszváltozások stb. közvetlenül vizsgálhatók. A Magyar Országos Levéltár budapesti és elsősorban a megye székhelyeken levő hivatalai is igen sok értékes anyagot tárolnak. A Magyar 26 401
