Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A folyószabályozással kapcsolatos kutatómunka alapvető célja a korszerű szabályozási elvek és módok kialakítása volt. Ezt az tette indokolttá, hogy szakágazati szinten előtérbe kerültek a folyók újbóli szabályozásának kérdései. A szabályozásokat úgy kívánták végezni, hogy a klasszikus célkitűzésen túlmenően, a vízgazdálkodás folyókkal szemben támasztott igényei — a vízhasznosítási, hajózási és vízkárelhárítási törekvések — is megalapozottak legyenek. Meg kell jegyeznünk, hogy a klasszikus szabályozási koncepció a maga idejében korszerű volt és alapvető megállapításai ma is érvényesek. A víz- gazdálkodás fejlődése azonban újabb követelményeket állított a folyószabályozás elé. A jelenbeni folyószabályozás célkitűzései, már nemcsak a víz- gazdálkodás passzív feladatait tükrözik, hanem szoros összhangban vannak a vízgazdálkodás egészével és a népgazdaság általános célkitűzéseivel, valamint a szomszédos országok vízgazdálkodási terveivel is. A tervszerű folyószabályozási elvek és módszerek kialakítása előtérbe helyezte az eddigi szabályozási munkák hatásának vizsgálatát, eredményeinek értékelését. Továbbá olyan alapkutatások elvégzését igényelte, melyek elsősorban a szakágazati célkitűzésekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások alapjait biztosíthatják a hidrológiai alapmennyiségek és összefüggések meghatározásának, a morfológiai jelenségek fizikai okainak feltárásával. Ezzel egyidőben fejlődéstörténeti kutatások is folytak a folyók alakulása törvény- szerűségeinek megismerésére. Az alapozó kutatásoknál jelentős szerepe volt a meglevő szabályozási műveken, kísérleti folyószakaszokon, folyószabályozási kísérleti telepen — és az ahhoz tartozó kísérleti folyószakasz kismintáján — végzett, a folyószabályozást befolyásoló alapjelenségeket feltáró vizsgálatoknak is. A folyószabályozás alapját és hatékonyságát jelentő egységes kutatási terv rendszerbe foglalását csak az 1967-ben elkészült, a Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Tervben részletezett B szintű tervek rögzítették és azóta ennek keretében végzik: — a folyószabályozást befolyásoló alapjelenségek vizsgálatát és az eredmények alapján — a korszerű folyószabályozás alapelveinek és módszereinek kidolgozását. A folyószabályozás tárgykörével közvetlenül foglalkozó B. 204-es feladat célkitűzéseit röviden így foglalhatjuk össze: A folyószabályozás hatékonyságának növelése céljából a szabályozás módszereinek, eszközeinek kutatása és ezek eredményei alapján a jelenleginél gazdaságosabb fejlesztésre irányelvek kidolgozása. A B. 204. feladat részletes ismertetésével a III. fejezetben foglalkozunk. A feladatban előírt és végrehajtott munkák eredményeire támaszkodva nagyszámú tanulmány készült a vízgazdálkodási tervezés, az árvízvédekezés, folyószabályozás és folyócsatornázás terveinek kialakításához. A felsorolt kutatások között jelentős helyet foglalnak el a kísérleti folyószakaszokon végzett vizsgálatok. Az ott gyűjtött tapasztalatok részben a folyószabályozást befolyásoló alapjelenségek tanulmányozásához adtak lehetőséget. 389
