Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A kísérleti folyószakaszok között kiemelt helyet foglalt el a drávasza- bolcsi kísérleti folyószakasz, ahol 1968 óta folynak vizsgálatok. A felsődunai kisvízszabályozások megfigyelése a nagybajcsi szakaszon 1963 óta, a bősi szakaszon 1968 óta, a rajkai szakaszon pedig 1970 óta folyik. A megfigyelések eredményeinek értékelése és a részlettanulmányok kidolgozása során felhalmozódott ismeretanyag módot és lehetőséget adott ahhoz, hogy a szakágazat célkitűzései között szereplő feladatok közül a magyarországi folyók szabályozási koncepciójának kialakítása kezdetét vegye. Az első ilyen jellegű feladat a Dráva-szabályozás koncepciójának kialakítása volt. A kutatás 1972-ben kezdődött és a magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság által jóváhagyott tematika szerint elkészültek azok az alapozó tanulmányok, melyek a további vizsgálatok, feldolgozások alapadatait foglalták össze. Ezt követően került sor az általános szabályozási elvek kialakítása mellett a „Dráva folyó 0—238 fkm közötti szakaszának általános szabályozási terve” elkészítésére. A tervet a VITUKI és a zágrábi Hid- rometeorológiai Intézet közösen készítette, majd a Vízgazdálkodási Bizottság 1975. XX. ülésszaka jóváhagyta és meghatározta a további tervezés alapelveit. Ezzel egy időben készült el a tervező szakemberek számára ösz- szeállított útmutató, mely a korszerű folyószabályozás alapelveit és módszereit foglalja össze. Az összeállítás „A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei. Tervezési útmutató” címen került közreadásra 20 ív terjedelemben. Az Útmutató a folyószabályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat öt fejezetben foglalja össze. Az I. fejezet a folyók vízgyűjtőjének jellemzésével foglalkozik, különválasztva a paraméterekkel nem jellemezhető és a paraméterekkel jellemezhető jelenségeket, változásokat. A II. fejezet képezi az Útmutató gerincét. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterek meghatározásához kilenc fel- adatcsoportot állít össze. Tizedikként a kismintavizsgálatok szerepével foglalkozik. Az egyes feladatcsoportok a jelenségek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges elméleteket foglalják össze úgy, hogy a hangsúlyt minden esetben a feladatok megoldására, a számítások végrehajtására helyezik. A III. fejezet a folyószabályozás tervezésének előkészítésével, az adatgyűjtéssel, tanulmányokkal és előmunkálatokkal foglalkozik. A IV. fejezet a folyószabályozás tervezésére, a meder méretezésére, a méretezés ellenőrzésére és végül a szabályozási művek tervezésére ad hasznos tanácsokat. Az V. fejezet bőséges ajánlott irodalmat tartalmaz. A közelmúltban a sikeresen kidolgozott drávai anyag nyomán több folyószabályozási koncepció és szabályozási terv készült, melyek közül az alábbiakat emeljük ki. 390
