Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A Fekete-Körösön a remetei partbiztosítás A Sebes-Körös A szabályozások során a torkolattól felfelé a mai Berettyó torkolatig 11 átmetszést készítettek. Innen kezdve a Kis-Sárrétet átvágva új medret ástak, amely a mai országhatár közelében csatlakozik a régi mederhez. Innen Nagyváradig még 15 átvágás készült. A szabályozás a Nagyvárad-torkolat közötti szakaszt 174 km-ról 97 km-re rövidítette. Az új meder nem ágyazódott be a várt mértékben, sőt több helyen feltöltődött és szétterült. Ennek következménye, hogy jelenleg az országhatártól csaknem a Komádi hídig a meder mindkét oldalon partbiztosításokkal, vezetőművekkel, keresztirányú művekkel van szabályozva. Ettől lefelé —a hidak környezetétől eltekintve — középvízi szabályozásra nem volt szükség. A folyó torkolati szakasza Körösladányig, a békésszentandrási duzzasztómű megépítésével 1942 óta, hajózhatóvá vált. A második világháború után —i mivel a megelőző időszakban a meder és a hullámtér is erősen feltöltődött — új szabályozási terv készült. Ennek alapján összesen 29 km hosszban készült partvédőmű és mederszabályozási mű. A jelenlegi megfigyelések szerint mind a kisvíz, mind pedig a nagy víz szintje süllyedő irányzatúvá vált. 25 385
