Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza 524 fkm-énél épült, részei: duzzasztómű, erőmű és hajózsilip. Biztosítja a Keleti-főcsatornán és a Nyugati-főcsator­nán keresztül a tiszalöki öntözőrendszer vízellátását, valamint a Tisza Ti­szai ők—Dombrád közötti szakasza és a Bodrog hajózhatóságát az ország­határig. Az előállítható duzzasztási magasság 0—720 cm, átlagos magasság 5 m. Az így előálló vízlépcső energetikai kihasználására három, egyenként 100 m3/s víznyelő képességű turbina épült. A vízerőtelep 12 MW teljesít­ménnyel, évente átlagosan 50 milliárd kWó energiát termel. A duzzasztott víz a Tiszán Dombrádig, a Bodrogon pedig az országhatárig kellő vízmeny- nyiséget biztosít 1200 tonnás uszályok számára, összesen mintegy 120 km hosszú folyószakaszon. A vízlépcső mellett 17X85 m hasznos méretű hajó­zsilip épült. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszereinek megépítésére vonatkozó végleges döntést a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló 1966. évi II. törvény tartalmazza. A vízlépcső tulajdonképpeni építése 1968-ban kez­dődött meg. A vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásban, Kis­köre határában épült. A vízlépcső három egybeépített fő műtárgyból — duzzasztómű, vízerőmű, hajózsilip —, a hullámtéri duzzasztóból, valamint a csatlakozó és parti létesítményekből áll. A duzzasztómű öt, egyenként 24 m-es nyílását elektromos vezérlésű olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensgát zárja el. A vízerőtelepbe négy egyenként 7 MW-os csőturbina épült. A hajó­zsilip a bal parti részen a felvízben helyzekedik el, 12X85 m-es méretei a IV. osztályú hajóutakra vonatkozó nemzetközi előírásoknak felelnek meg. A zsilipen 1350 tonnás hajók zsilipelhetők át. A hullámtéri duzzasztómű a II. építési ütemben, a böge és tározó teljes kiépítésekor készül el. A vízlevezetésbe az árvíz levonulási időszakába kap­csolódik be. A tározótér hasznos térfogata távlatilag 400 millió m3, vízfelülete 127 km2. A duzzasztás az I. kiépítési ütemben 75,50 m A. f., a II. ütemben 89,00 m A. f., majd a III. ütemben 90,50 m A. f. szintű lesz. Megjegyezzük, hogy az 1970. évi legmagasabb vízállás a műtárgy szelvényében 90,73 m A. f. volt. A Kiskörei Vízlépcső és a hozzákapcsolódó öntözőművek az első olyan nagytérségi vízgazdálkodási létesítményrendszer hazánkban, amely a víz- gazdálkodás különböző feladatait nemcsak egymással, hanem a térség álta­lános gazdasági fejlődésével összhangban a távlatokban is megoldja. A Csongrádi Vízlépcső koncepció terve befejezés előtt áll. A vízlépcső Csongrád alatt létesül és a jelenlegi elképzelés szerint két duzzasztási szin­tet vizsgálnak a 80,50 m A. f. és a 83,50 m A. f.-it. A Novi-becseji Vízlépcső a Tisza folyó 62—(—988 fkm-énél épült. A duz­zasztómű 7X24,5 m szélességű nyílásból áll, a küszöbmagasság 68,00 m (Jadran). A jobb parti hullámteret földgáttal zárják el, melyen bukót ala­kítanak ki a nagyvizek átbocsátására. A bal part mellett helyezkedik el a hajózsilip, amelynek hasznos mérete 12X85 m. 379

Next

/
Thumbnails
Contents