Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A szegmensgátakkal a szükségletektől függően 74,00 m (Jadran) és 76,00 m (Jadran) szintek között lehet duzzasztani. A hasznos tározótérfogat a magyar—jugoszláv határig 35 millió m3, a tervezett Csongrádi Vízlépcsőig pedig 51 millió m3. Az előirányzott általános duzzasztási szint a tenyészidőszakban 75,00 m (Jadran), tenyészidőn kívül és téli időszakban 74,00 m (Jadran). Rendkívül aszályos tenyészidőszakban a duzzasztási szint 76,00 m (Jadran) is lehet. A Dombrádi és Vásárosnaményi Vízlépcsők megvalósításához helykiválasztási és gazdasági előtanulmányok készülnek. 3.2 A Tisza magyarországi mellékfolyóinak szabályozása 3.2.1 A Szamos szabályozása A Szamos, a Tisza bal oldali mellékfolyója a Désnél egyesülő Nagy- és Kis-Szamosból ered. A folyó a múltban kevéssel a Tiszába való beómlése előtt vette fel a Krasznát. A Kraszna szabályozása óta azonban már nem a Szamosba, hanem megosztva közvetlen a Tiszába ömlik. A folyó Vásárosnamény és Sikárló közötti 226 km hosszú szakasza a szabályozás hatására 119 km-re, vagyis eredeti hosszának 53%-ára rövidült le. Ennek következtében a folyó esése is erősen megnövekedett. A magyarországi szakasz hossza 52 km. A folyó a XVIII. század közepéig ősállapotban volt. Szabályozási tervét 1853-ban Boros Frigyes készítette el Illovától a torkolatig terjedő szakaszon. A terv szerint Szatmár felett 14, alatta 25 átvágást kellett volna készíteni. Kiterjedt a terv az Ecsedi-láp lecsapolására, valamint a Kraszna és Homoród vizének szabályozására is. E munkák elvégzésére alakult meg 1855-ben a Szamos Szabályozó Társulat. A Társulat fennállása alatt 19 átvágást készítettek el. Szatmár fölött 16,6 km és 11 átvágást Szatmár alatt 5,6 km hosszban. A Szamos további szabályozási munkálataira az 1895. évi III. te. biztosított hitelt, aminek keretében nemcsak a töltések kiépítése, hanem további 9 átmetszés készítése is szerepelt. Az átmetszéseken kívül a partbiztosításokra és kisvízi mederrögzítésekre is készültek tervek. A tervben feltüntetett munkálatokat 1909-ig el is végezték, a további munkák 1946-tól indultak meg ismét és 1975. év végéig mintegy 30 helyen épült partbiztosítás, így szabályozott, ill. részben szabályozott kb. 24 km hosszban. A Szamos folyó szabályozásáról összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a nagy vízi szabályozás jórészt elkészült. A közép vízi szabályozás azonban nem egy átfogó terv keretében, hanem elsősorban az egyes szakadó partok rögzítése céljából történt, így a Szamos szabályozási munkálatai ma még közel sem tekinthetők befejezettnek. Szükséges az eddig végzett középvízi szabályozások módozatának felülvizsgálata és végleges korszerű szabályozási terv készítése a teljes Szamosra vonatkozóan. 380
