Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
delme és egyes gázlós szakaszok megjavítása érdekében, valamint a Kiskörei Vízlépcső építésével összefüggésben folytak szabályozási munkálatok. A jelenlegi helyzet ismeretéhez, értékeléséhez ezek közül a következő főbb munkák emelhetők ki. Tiszaszalkánál a mintegy 5 km hosszú folyószakasz annyira elfajult, hogy a túlfejlődött meder átszakadása Tiszavid községnél az árvédelmi töltést és magát a települést is veszélyeztette. Az elfajult meder rendezésére mederátvágás létesítésével, a csatlakozó szakaszokon hossz- és keresztirányú művek beépítésével került sor, és az elmúlt néhány év tapasztalatai szerint a szabályozás eredményesnek mondható. A mederátvágás javított a hajóút kanyarulati viszonyain is. Dombrád—Tiszatelek között, mintegy 9 km hosszú folyószakaszon három kanyarulat rendezésével, a kanyarulatok továbbfejlődésének megakadályozásával sikerült elhárítani az érintett árvédelmi töltések veszélyeztetését. A rendezés egyidejűleg megjavította e szakasz kedvezőtlen gázlóvi- szonyait is. A Dombrád—Tiszalök közötti duzzasztott folyószakaszon a vízlépcső megépítése óta lényeges beavatkozás nem történt. A vizsgálatok, felmérések szerint a mederben jelenleg a feliszapolódás jelentős mértékű, a meder túlszélesedett, a bevédetlen partok több helyen omlanak, ami növeli a meder feliszapolódását és a partrongálódás különösen veszélyessé válhat naDomaházi partbiztosítás KMZ elemekből 375
