Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
Ha valamit itt megjegyezhetünk, elsősorban ezeknek a determinisztikus szemlélet alapján létrejött meglevő segédleteknek a megalkotásában rejlő olyan, sokszor szükségszerű, és a tényleges árvizek eddigi lefolyása alapján szolgáltatott egyoldalúságukra mutathatunk rá, amelyek a használat során ismeretlenek, és így nem tudható, hogy az előrejelzési alkalmazás adott eseteiben az adott összefüggésekre milyen mértékben támaszkodhatunk. Sajnos, leginkább olyan rendkívüliségekre érzéketlenek jelenlegi segédleteink, amelyek az eddigi szinteket meghaladó árvizekkel kapcsolatosak. Ezzel kapcsolatban idézhetjük Bogdánfy megállapítását: „Egyáltalában nagyon nehéz a hidraulikai kérdéseket csupán számításokkal és merev elméletekkel megoldani, éspedig nem azért, mintha a természeti törvények, a fizikai és matematikai igazságok nem érvényesülnének a vizek mozgásában, hanem azért, mert oly bonyolódott tényezők hatnak közre itt, hogy felismerésük néha alig lehetséges.” Az is igaz, hogy, ha a determinisztikus szemléletű előrejelzési segédleteink nem lehetnek mindenben tökéletesek, ennek okát a szemlélet érvényességének véges voltában is kereshetjük, különösen pl. az olyan heves vízjárású, és az árvízi helyzetekben vízhozam szempontjából a fő folyóval is egyenértékűvé válható, sok mellékfolyóval rendelkező vízgyűjtőn, mint a Tiszáén. Az alkalmazott előrejelzési módszert tehát ki kell egészítenünk a hidrológiai-hidraulikai okok feltárásának és árvízi helyzetkép-változatok megalkotásának, valamint az azok közötti mérlegelések eszközeivel. Feladatunkat nehezíti, hogy az árvízi előrejelzések csak korlátozott időelőnnyel készíthetők. A még le nem hullott, vagy csak részben lehullott esők az előrejelzés determinisztikus módszerei számára nyilvánvalóan még nem jöhetnek számításba. De a reális időelőnyön belül is előfordulhat, hogy — további csapadék, így árhullám-tevékenység miatt a korábbi előrejelzés szerinti tetőzéseket utóbb módosítani kell, — egyes, máskor kisebb jelentőségű mellékfolyók, vagy azok együttesének rendkívüli hatásából váratlan áradási többletek keletkeznek a főfo- iyón, — a nagyobb befogadó vízfolyás vízemésztése a párhuzamos áradások olykor ritka, de mégis előfordulható váratlan megjelenése miatt lényegesen csökken, — a számításba vett csapadék- és vízállás-információink hiányosnak vagy tévesnek bizonyulnak, — eddig még elő nem fordult vízállásoknál, az odáig egyébként esetleg nagy fontosságúnak bizonyult előrejelzési segédleteink nem extrapolál- hatók nagyobb bizonytalanság nélkül. Mindezek miatt, ha nagy időelőny mellett akarunk számítani az árhullámok kis valószínűségű, tehát „rosszindulatú” alakulásával, úgy — a veszélyállapot lehetséges változatainak kidolgozásával, és — az egyes változatok bekövetkezésének valószínűségi mérlegelése útján határozhatjuk meg az árvízi védelemvezetés teendőit. 36
