Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
(1) korlatilag az, hogy nem volt jég, vagyis P% = lOOGy, ahol Gy a jelenség gyakoriságát jelenti. A jég megindulásának, illetve megszűnésének teljes időszakra vonatkozó valószínűsége tehát az alábbi összefüggés szerint számítható. Pi-Gy +(100-Gy) = p%, (2) ahol pi a jégmegállás, illetve megszűnés valószínűsége állójeges években. A jégjelenségekre vonatkozó adatsorokat három paraméteres gamma eloszlással célszerű közelíteni. Ez az eloszlástípus lehetőséget ad a jelenség 0 valószínűséggel bekövetkező időpontjának meghatározására is, vagyis az önkényesen felvett X. hó 31-i dátumtól, mint 0-tól kiindulva meghatározható az a dátum, amely előtt 0 valószínűséggel várható a jégjelenség. Még egy szempontból előnyös a gammaeloszlás. Mint a matematikai statisztikában ismeretes; ha a középérték és szórás hányadosának négyzeteként számolt k paraméter értéke kisebb mint 15, az adatsor szabályos eloszlással közelíthető. A B. 20. ábrán a jégzajlás és jégbeállás gyakoriságát, a jeges napok időtartamának valószínűségét és az állójeges napok időtartamának valószínűségét tüntettük fel. A B. 20a. ábra gyakoriságai jól tükrözik a morfológiai, éghajlati viszonyokat. A jeges napok időtartamának valószínűségét a B. 20b. ábra mutatja. Az ábra elsősorban a sebességviszonyok jégjelenségekre gyakorolt hatását tükrözi. Nagyobb sebességű szakaszokon a turbulencia és egyéb okok miatt nehezebben indul meg a jégképződés. Ezt a hatást mint ahogy az ábra bizonyítja, az éghajlati viszonyokban beálló változás sem tudja kiküszöbölni. A B. 20c. ábrán az állójeges napok időtartamának valószínűségeit tüntetik fel. Az állójeges napok időtartamában bekövetkező változások szelvényről szelvényre elsősorban morfológiai okokkal magyarázhatók. Megállapítható az ábra alapján, hogy a Duna magyarországi szakaszán 50%-os valószínűséggel lehet számítani arra, hogy átlagosan 25 napon keresztül van a szakaszon jég. A Dombori—Baja közötti szakaszon 50%-os valószínűséggel azonban 56 napon keresztül lehet állójégre számítani. A B. 21. ábrán a Duna dunaremetei szelvényére vonatkozó számításaink eredményeit tüntettük fel. A zajlás kezdetének valószínűsége maximálisan 85%-ra, a jég beállásának valószínűsége pedig 28%-ra adódott. A jégjelenségek időtartama mellett nem közömbös a folyón levonuló jég mennyiségének meghatározása sem. A rendelkezésünkre álló mérési adatok alapján megállapítható, hogy a jégvastagság — a torlódásoktól eltekintve — a legzordabb téli időszakban sem haladta meg a 45—50 cm-es értéket. Megállapítható továbbá, hogy rendkívül szigorú teleken a jégvastagság viszonylag rövid idő alatt eléri a 40—50 cm-es értéket, majd — függetlenül a tartós —15, —20 °C napi középhőmérséklettől — a jégvastagság gyakorlatilag változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a magyar Duna-sza21* 323
