Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - V. Összefoglaló

Az 1940-es évek közepéig — a II. világháború végéig — a szomszédos országok Kárpát-medencében fekvő síkvidéki területeinek ármentesítési helyzete közel azonos volt a hazaival. Az 1950-es években azonban igen jelentős árvízvédelmi munkálatok indultak szovjet, román és csehszlovák területen egyaránt, az 1960-as években pedig Jugoszlávia területén a Dráván és a Murán is. Nagy volumenű ármentesítési munkákat kezdett Románia az 1970. évi tiszavölgyi árvíz után — mely román területeken is igen jelentős károkat okozott — a Szamoson és a Körösök völgyében. De jelentős munkákat végeznek az osztrákok a Rába völgyében és a Lajtán is. E munkák összehangolását a hazaiakkal, kétoldalú államközi egyezmények biztosítják. Emellett természetesen a saját fejlesztéseink megfelelő súlypontképzésével is gondoskodnunk kell az összhang megteremtéséről. Ezt ez ideig sikerült biztosítani és a jövőben is legfontosabb feladat az összhang megtartása minden körülmények között.

Végül az ország árvízvédelmi helyzete szempontjából igen lényeges annak a védelmi szervezetnek a felkészültsége és ütőképessége, mely az ország korlátozott védelmi biztonsága árvízvédelmi rendszerében az árvizek elleni védekezés feladatát látja el. Ennek a védelmi szervezetnek a feladata az, hogy az adott védőképességű rendszerrel a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az árvizek esetleges kártételeit, még abban az esetben is, ha az egyes folyókon a kiépítés mértékét meghaladó árvíz vonul le.

Ez a feladat — az árvízvédekezés —< csak jól szervezett, műszakilag jól felszerelt, az ország egész területére kiterjedő, kellő gyakorlattal rendelkező szervezet segítségével oldható meg, mely megfelelő hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy az ország erőit szükség esetén a védekezés szolgálatába állítsa. E szempontok figyelembevételével létrehozott országos ár- vízvédekezési szervezet a feladat ellátására képes, felkészültsége jó, felszereltsége megfelelő. Ütőképességét az elmúlt évtized nagy árvizei elleni eredményes védekezés egyértelműen bizonyítja. Ezt az ütőképességet a jövőben is meg kell őrizni, a szervezettséget és felszerelést pedig korszerű színvonalon tartani, hiszen az ország védelmi rendszerének a koncepcióban meghatározott biztonságú kiépítése még hosszú időt vesz igénybe, mely időszak alatt a védett gazdasági érték rohamosan növekszik, tehát egy árvízi katasztrófa az idő múlásával egyre nagyobb károkat okozhat.

2. A magyarországi árvízvédelem fejlesztésének célkitűzései

Hazánk árvízvédelmének fejlesztési célkitűzései a jelenlegi helyzet ismeretében egyértelműen meghatározhatók és két nagy feladatcsoportba foglalhatók. Egyrészt folytatni kell a védelmi művek előírt mértékre való kiépítését, másrészt az árvízvédekezés szervezetét kell ütőképes állapotban tartani és gondoskodni kell felszereltségének korszerű szinten tartásáról, az egyelőre korlátozott védőképességű árvízvédelmi rendszer biztonságos védelme érdekében. Ezzel egy időben nagy súlyt kell helyezni a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre a közös érdekű területeken végrehajtandó fejlesztések összehangolása és a védekezési feladatok eredményes végrehajtása érdekében.

263