Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - V. Összefoglaló

A fejlesztés e röviden összefoglalt célkitűzései a Vízgazdálkodás-fejlesztési Koncepcióban rögzített következő konkrét feladatok megoldását jelentik:

— meg kell szüntetni a védvonalak magassági hiányait;

— a szükséges helyeken növelni kell a töltések keresztmetszeti méreteit;

— a védelmi rendszert szükség szerint ki kell egészíteni lokalizációs művekkel, árapasztó csatornákkal, körgátakkal, szükségtározókkal;

— a mederszabályozási beavatkozásokkal javítani kell az árvizek és a jég zavartalan levonulásának feltételeit;

— erősíteni kell a védekezés szervezetét és

— fokozatosan ki kell építeni az automatikus csapadék — és vízállás — észlelő hálózatot, korszerűsíteni kell az előrejelzést.

Ha figyelembe vesszük, hogy a védelmi művek 50%-án kell még a fejlesztéseket végrehajtani, amely csak hosszabb távlatban lehetséges, meg kell állapítanunk, hogy csak igen gondos előkészítés és súlyozott végrehajtás hozhatja meg az optimális eredményt. Nevezetesen azt, hogy a kívánt mértékű kiépítés végrehajtásáig az időközben levonuló árvizek a lehető legkisebb károkat okozzák. Más szóval azt, hogy a fejlesztésekkel először a leginkább veszélyeztetett, legértékesebb területek biztonságát növeljük a kellő mértékre. Ennek fontosságát a Párt XI. kongresszusának határozata is egyértelműen leszögezte, amikor megállapította, hogy a vízgazdálkodás egyik legjelentősebb feladata az árvízvédelmi biztonság növelése.

A fejlesztés előzőekben röviden összefoglalt célkitűzéseinek végrehajtása folyamatban van. A feladatokat 1965-ben rögzítette az Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Az azóta eltelt időszakban — bár az alapvető célkitűzések nem változtak — lényeges módosulás következett be a fejlesztések sorrendiségében az időközben levonult nagy árvizek hatására és módosult, mint láttuk, a kiépítésre mértékadó előírás is. Ezért az új mértékadó árvizek és a változott sorrendiség figyelembevételével jelenleg folyamatban van az árvízvédelmi fejlesztési tervek felülvizsgálata és korszerűsítése. Ez annál is indokoltabb, mivel 1980-ban — az V. ötéves terv utolsó évében — zárul a Keretterv első üteme, ami alkalmat ad a végrehajtás értékelésére és lehetőséget nyújt a VI. ötéves terv, illetve a távlati tervek időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő előkészítésére, a Keretterv korszerűsítésére. Ez a munka egyik alapvető feladata az V. ötéves terv szakágazati tevékenységének.

A fejlesztési tervek, illetve a Keretterv korszerűsítése mellett döntő fontosságú az árvízvédekezési tevékenység és az ezt segítő tervek korszerűsítése. Az új mértékadó árvizek meghatározásával egy időben — a számítógép adta lehetőségek jó kihasználásával — megtörtént a mértékadó árvizekkel veszélyeztetett területek újbóli meghatározása és térképi ábrázolása is, melyet a VITUKI a „Magyarország ártéri öblözetei” című kiadványban adott közre. Ennek alapján folyamatban van az árvízvédekezés egyik alapvető tervének, a lokalizációs tervnek a korszerűsítése is. E tervek lehető legpontosabb elkészítése fontos feltétele a korlátozott védőképességű árvízvédelmi rendszerben folytatott védekezésnek.

264