Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - V. Összefoglaló

körül ingadozik. Nem volt tehát gyakorlati jelentőségű az egyes öblözetek- nél különböző átlagos visszatérítési idejű mértékadó szintet megállapítani, kivéve a különlegesen magasfalú árvízvédelmi biztonságot igénylő területeket, melyek viszont egyértelműen kijelölhetők voltak.

A Duna Esztergom alatti szakaszán árvízvédelmi szempontból a jeges árvizek a jellemzőek. A jéggel befolyásolt lefolyás bizonytalanságai miatt azonban ma még nincs lehetőség szabatos matematikai statisztikai vizsgálatok elvégzésére. Ezért ezen a szakaszon — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — csak a legnagyobb jeges vízállások burkológörbéjét lehetetett mértékadó árvízszintnek elfogadni.

B) A védelmi művek méretezése szempontjából a terhelésre mértékadó, az ország valamennyi folyójára, az adott szinteket 1%-os valószínűséggel meghaladó elöntések időtartama napokban kifejezve.

C) A magassági biztonságot — néhány kivételtől eltekintve — egységesen valamennyi folyóra 1 m-ben határozták meg.

E mértékadó árvízi előírásokat részletesen a „Magyarország folyóinak mértékadó árvizei” című kiadvány tartalmazza, melynek kötelező alkalmazását az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének 10 815/1978. (V. É. 6.) OVH számú irányelve írja elő.

Az előzőekben ismertetett mértékadó árvízi előírások tükrében vizsgálva az ország jelenlegi árvízvédelmi helyzetét, a IV. ötéves terv befejezése után (1975. XII. 31-i állapot) az árvízvédelmi biztonságot a következő számadatokkal jellemezhetjük: az elsőrendű fővédvonalak kereken 50%-a épült ki az előírt mértékre és ezzel az ármentesített területek 52%-án valósult meg a kívánt biztonság. Emellett a határ menti lokalizációs tölések, valamint a Körös-völgyi szükségtározók egy részének kiépítésével a védett területek további 24%-án növekedett jelentősen az árvízvédelmi biztonság. E számadatok egyértelműen bizonyítják, hogy az árvízvédelmi rendszer fejlesztése terén még jelentős feladatok várnak megoldásra. Nevezetesen, kereken 2100 km hosszú védelmi vonalat kell kisebb-nagyobb mértékben fejleszteni. E tervek megvalósításához a becslések szerint mintegy 10— 12 milliárd forint szükséges.

Magyarország árvízvédelmi helyzetének értékelése során az eddig elmondottakon kívül feltétlenül figyelembe kell venni a környező országok árvízvédelmi helyzetét és az ott kiépült védelmi rendszer csatlakozását a hazaihoz.

A környező országok árvízvédelmi helyzete, a kiépítettség mértéke, illetőleg a megfelelő kapcsolatok döntő fontosságúak Magyarország védelmi biztonsága szempontjából, hiszen folyóvizeink 90%-ban külföldi vízgyűjtőről, méghozzá hegyvidéki vízgyűjtőkről érkeznek az ország területére és túlnyomórészt a magyar Alföldön keresztül folynak le. Ez azt jelenti, hogy a nagy esésű vízgyűjtőkről a magyarországi síkságra lépő folyók esése nagymértékben csökken, és az egyes folyók árvizei e területeken torlódnak. így a lefolyási viszonyok kedvezőtlen változtatása, például határaink feletti újabb nyílt ártéri területek ármentesítése, a folyók szabályozása, Magyarország árvízi biztonságát lényegesen ronthatja.

262