Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - V. Összefoglaló

— egyes különlegesen magasfokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területek (Budapest, Győr Szeged, stb.) védvonalai az 1000 évenként,

— kevésbé értékes területek védvonalai pedig a 60—80 évenként egyszer előforduló árvizek ellen nyújtsanak védelmet.

Ez a határozat lényegében —i kis módosítással — megerősítette azt a koncepciót, melyet a 2032/1965. (X. 31.) számú kormányhatározat jóváhagyott Országos Vízgazdálkodási Keretterv rögzített. A változás — ehhez viszonyítva az, hogy a Vízgazdálkodási Fejlesztési Koncepció az egyes területek védelmét szolgáló árvízvízvédelmi művek kiépítésének mértékét egyértelműen az évi legnagyobb jégmentes árvizek egy bizonyos valószínűségű (átlagos visszatérésű idejű) értékében határozza meg. Ezzel a megoldással lehetővé vált az egyes árvízvédelmi öblözetek kiépítettségének egységes értékelése és annak a problémának kiküszöbölése, melyet a maximális árvízszintek rendszertelen változása okozott. Lehetővé vált ezzel, hogy a mértékadó előírás nem egy időpillanatra, hanem egy hosszabb időszakra legyen érvényes.

A koncepcióba rögzített irányelvek figyelembevételével az Országos Vízügyi Hivatal 1974-ben kidolgozta a védelmi művek kiépítésére vonatkozó új mértékadó előírások alapelveit. Ez az új előírás nemcsak a mértékadó árvízszintet foglalja magában, hanem annak tartósságát is. Az új mértékadó előírás szerint tehát: a mértékadó árvíz azt az árvízszintet és azt az árvízi terhelést (adott szint feletti tartósságot) jelenti, amelynek elviselésére az árvízvédelmi műveket méretezni kell. Ennek megfelelően a mértékadó árvíz jellemző adatai együttesen a következők:

A) a mértékadó árvízszint,

B) a mértékadó árvíz tartóssága (napokban) és

C) a magassági biztonság.

Ezen alapelvek birtokában 1976-ban került sor az új mértékadó árvízi előírások meghatározására, részletes hidrológiai, hidrometeorológiai, morfológiai, genetikai és közgazdasági vizsgálatok alapján a következők szerint:

A) Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérítési idejű jégmentes árvíz a mértékadó az alábbi kivételekkel:

a) A Duna folyam Esztergom—déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint,

b) Budapest főváros, Győr és Szeged városok, valamint az algyői olajmező különösen magasfokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területét védő fővédvonalaknál a számított 1000 éves átlagos visszatérítési idejű jégmentes árvíz a mértékadó.

Az előírás eltérését a koncepcióban rögzített irányelvektől az indokolja, hogy az egyes folyókra elvégzett szabatos matematikai statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a 80, 100, 120 és 150 éves átlagos visszatérítési idejű árvízszintek között csak dm-nagyságrendű magassági el- térésések vannak. Ez az eltérés pedig nem haladja meg a számított valószínűségek megbízhatóságát jellemző 5%-os kockázati határt sem, ami +5 dm

261